A magyarországi külföldi cementgyárak jobban teszik, ha eladják a vállalkozásaikat a magyar államnak vagy magyar cégeknek – erről is beszélt Lázár János csütörtök reggel egy sajtótájékoztatón. Ezt eredetileg a ma megrendezett Országos Építőipari Konferencia apropóján hívták össze.
Az építési és közlekedési miniszter kitért a frissen elfogadott és hatályba lépett állami beruházási kerettörvényre és a már a parlament előtt lévő építészeti jogszabálytervezetre is. A sajtótájékoztatón részt vett Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke. Ő arra hívta fel a figyelmet, hogy igényes megrendelő nélkül nincs igényes építőipar. Mivel a legnagyobb megrendelő a magyar állam, azt várják és remélik, hogy minőségi, igényes megrendelőként jelenik meg a közbeszerzési piacon.
Súlyponti problémaként jellemezte a becsült érték körét, amit szerinte tíz esetből kilenc és félszer nem lehet jól eltalálni, és nem lehetséges annyiból a megvalósítás, mint amit kikötöttek. Az előre nem látható körülmények jogszabályi hátterét is kezelni kell. Szerinte jót tenne a szakmának, ha erősebb verseny lenne a közbeszerzési eljárásokban. Ezen egy költséginformációs rendszerrel lehetne javítani.
Örömét fejezte ki, hogy ezekkel a felvetésekkel a beruházási törvény foglalkozik. Sőt, alaposabb előkészítésre inspirál, és újszerű kihívásokat támaszt, főképp a fenntarthatóság terén. Azt mondta, hogy a kereskedők megnyugodtak abban a kérdésben, hogy mit jelent a nemzeti építőanyag-kereskedelmi lánc, illetve hogy a miniszter bizonyos esetekben az ellátásbiztonság érdekében beavatkozhat piaci folyamatokba. „Ha ilyenre sor kerül, a szakma közreműködésével történik” – húzta alá Koji László. Szerinte több mint ezer kereskedő tevékenykedik az építőanyagoknál, és a verseny erős.
Nagyon várják a 48 százalékos importkitettség csökkentését, hogy a hazai építési termékeknek és kapacitásoknak kedvezzenek, természetesen a brüsszeli normáknak is megfelelően. Szerinte nagy kihívás, hogyan lehet megvédeni a magyar piacot. Márpedig ez szükséges, mivel a magyar építőipar zömében a hazai piacra dolgozik, 5-6 százalékos az „Ha kevés az erőforrás megrendelői oldalon, azt ne külföldi, pláne ne unión kívüli vállalkozók vigyék el” – hívta fel a figyelmet.
Az elfogadásra váró építészeti törvény legfontosabb fejezetének azt nevezte, hogy a kötelező felelősségbiztosítás megjelenik az építőiparban, ez ugyanis versenyképességi kérdés.
Lejárt az ideje a német és francia megszállásnak
Lázár János egy ponton kijelentette, hogy vissza kell foglalni a magyar építőipari piacot, a Nyugatnak pedig tudomásul kell vennie, hogy Magyarország gazdagabb és erősebb akar lenni. Úgy fogalmazott, hogy lejárt az ideje annak, hogy a magyarok alárendelt partnerek, és hogy a német és francia cégek megszállják a hazai építőipart.
Kár kilincselni politikusoknál, üzletembereknél, a legegyszerűbb, ha értékesítik a vállalkozásaikat a magyar államnak, magyar vállalkozóknak, és leteszik a lantot
– üzent keményen a külföldi építőipari érdekeltségeknek. Később konkrétan nevesítette a nemzetközi cementgyártókat. Rámutatott, hogy az új paksi atomblokk építési szakaszba lépett. Elképesztő mennyiségű betonra lesz szükség, ennek az egyik alapanyaga pedig a cement. Az mondta, nem tartható az a helyzet, hogy nincs magyar tulajdonban cementgyár. Ekkor jelentette ki, hogy a magyarországi külföldi cementgyárak jobban teszik, ha eladják az itthoni vállalkozásaikat, mert az elképzelhetetlen, hogy a tízmilliárd eurós paksi építkezésből ne részesedjen a magyar építőipar.
Külföldre vándorol a magyar adófizetői pénz
Azt mondta, hogy a Heidelberg cementgyártó csoport lejárató cikket íratott a Spiegel német lapban, ezzel pedig megpróbált nyomást gyakorolni a magyar kormányra. Szerinte ennél egyszerűbb, ha közlik, menyiért adják el az üzemeiket. A Világgazdaság kérdésére, hogy ezek a társaságok egyáltalán el akarják-e adni ezeket a kapacitásokat, a miniszter úgy reagált, hogy ahogy ő látja, jelentős veszteséggel zárják az idei évet. „Az ember nem szokott veszteséges vállalatot fenntartani” – jegyezte meg.
Rámutatott, hogy Magyarországon a tíz legnagyobb építőipari vállalatból hét már magyar. Személyesen neki a legfontosabb elv, hogy külföldi vállalatoknak semmi keresnivalója nincs a magyar piacon, az építőanyagnál pedig meg kell akadályozni, hogy magas importtal dolgozzanak a kivitelezők. Ismertette, hogy az elmúlt időszakban a magyar állam 28 ezermilliárd forintnyi beruházással járult hozzá az építőipar teljesítményéhez, csakhogy ennek mintegy 50 százaléka külföldre vándorolt, részben a külföldi kivitelezők, részben a külföldi építőanyagok következtében. Ha az állami beruházásoknál a magyar vállalkozók és a magyar építőanyag érvényesül, akkor Magyarország gazdagabb és erősebb lesz. Ennek érdekében érdemi fordulat kell.
Lesz-e állami tüzéphálózat?
Az állam ezért azt ösztönzi, hogy az általa megrendelt beruházásoknál előnyt élvezzenek a magyar és a helyi vállalkozók. Ennek érdekében december 4-én megtartja első ülését az érdekegyeztető tanács, amely meg fogja határozni, hogy milyen játékszabályok szerint lehet hozzáférni a megrendelésekhez. Az a cél, hogy ahogy Ausztriában, a bajoroknál vagy a franciáknál, családi vállalatok építsenek, ez nem lehet másként.
Az építőanyag kérdése nehezebb, ennek ugyanis a fele a teljes piac pedig 80 százalék körüli külföldi érdekeltséget mutat. Ez Lázár János szerint egészségtelen arány, amin változtatni kell. Az elmúlt 30 évben most először születik olyan jogszabály, amely szabályozással, korlátozással és a versenybe való beavatkozással helyet teremt a magyar építésgazdaságban a magyar gyártók számára. Az állami beruházási törvény patrióta, de hangsúlyozta, hogy nem elég magyarnak lenni, jónak is kell lenni. Így a magyar nyersanyagnak ki kell állnia a minőség és az ár próbáját is. Köszönetet mondott az ÉVOSZ-nak, hogy tavaly és az idén együttesen át tudták alakítani a teljes magyar építőipari szabályozást.
Ugyanakkor leszögezte, hogy az állam nem fog létrehozni tüzéphálózatot.
De elővásárlási joga lesz az építőanyag-piacon, és nem lehet majd korlátlanul importtermékeket forgalmazni.
Mi a három legnagyobb baja Magyarországnak?
Lázár János arra is kitért, hogy miközben 2010-ben 27 ezermilliárd forint volt a magyar ez mostanra 66 ezermilliárd forintra nőtt. Ebben szerepet játszott az a 150 ezer építési vállalkozó, akik 150 ezer új munkahelyet hoztak létre az elmúlt 13 évben. Így összesen már 400 ezren dolgoznak a magyar építőiparban. Ráadásul az egymillió új munkahelynek a hatoda ebben az ágazatban jött létre. Ezért köszönetet mondott.
Azt is mondta, hogy azért volt szükség rá, hogy három évtized után újra legyen önálló építési minisztérium, mert a kormány és Orbán Viktor úgy látja, hogy a következő évtizedben a magyar gazdaság gerincét
- a járműipar,
- az élelmiszeripar,
- a logisztika,
- a digitalizáció
- és az építésügy adja majd.
A miniszter szerint három alapvető probléma van Magyarországgal. Először is, hogy nem vagyunk sokan a Kárpát-medencében. Márpedig a veszélyek korában számít a sokaság, de ezt nem migrációval, hanem intenzív családpolitikával kell elérni. A második gond, hogy nem vagyunk elég erősek, holott a 2020-as években meghatározó, kinek mekkora a hadserege. Ezért hajtanak végre hadiipari reformot. „Újra kell fegyverezni, meg kell szervezni a hadsereget. Jelentősége lesz a következő évtizedben, hogy a II. világháború demilitarizálását követően mennyi katonád és fegyvered van” – emelte ki.
A harmadik probléma, hogy nem vagyunk elég gazdagok. Magyarország közepesen fejlett ország, az EU-átlag 80 százalékát éri el. Ezt úgy tudja növelni, ha bizonyos ágazatokban erősíti a szuverenitását. Éppen erről szól a novemberben elfogadott és azóta hatályba is lépett beruházási kerettörvény, valamint az építészeti törvény, amelyet várhatóan december 12-én fog elfogadni a parlament.
