Társadalmi egyeztetésre bocsátották az Airbnb-tervezetet
Hétfőről keddre virradó éjszaka társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány az Airbnb-rendelet szigorításáról szóló jogszabálytervezetet. A várakozásoknak és előzetes bejelentéseknek megfelelően a kormány érdemben megszigorítaná a fővárosi rövid bérleti piacon tevékenykedők helyzetét. A kormány október 29-ig várja az észrevételeket.
Ahogy azt a Világgazdaság is megírta, jogszabálytervezet alapján Budapest közigazgatási határán belül 2026. december 31-ig nem lehetne nyilvántartásba venni új magán-, illetve egyéb szálláshelyet. A tervek szerint a változás 2025. január elsején lépne életbe, vagyis az idei évben még beléphetnek új szereplők a piacra.
Még engedélyt kaphatnak azok, akik 2024. december 31-ig szálláshely-minősítési eljárás iránti igényüket benyújtották a megfelelő szervezethez.
Egy kérelem akkor tekinthető benyújtottnak, ha a szolgáltató a szálláshely-minősítő szervezet elektronikus felületén az önértékelését befejezte.
A jogalkotó a tervek szerint az érintettek adóterhét is érdemben megnöveli: a törvényjavaslat értelmében 2025-től kezdődően a magánszálláshelyek után fizetendő éves átalányadó mértékét szobánként 38 400 forintról 150 ezer forintra emelnék. Ezzel 3,9-szeresére emelkedne a kérdéses adó mértéke.
A tervezetben nem konkrétan Budapest lett nevesítve
– hívja fel a figyelmet a Bankmonitor közleménye. A tervezet értelmében azon településeken emelkedne meg az adó mértéke, ahol a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a kétmilliót. Azon településeken marad 38 400 forint a szobánkénti évi átalányadó, ahol ezt a szintet nem lépte át a vendégéjszakák száma.
A jogszabályváltozás 2025-től lépne életbe a tervek szerint, vagyis a jövő évben az érintetteknek már a megemelt adót kellene fizetniük. A kérdéses települések listáját a KSH adatbázisa alapján a NAV minden év január 31-ig köteles közzétenni. 2025-ben ezen közzétételnek már január 15-ig meg kell történnie.
A KSH egyik korábbi publikációjában már láthatjuk a 2023-as év 15 legnépszerűbb hazai turisztikai célpontjának listáját az ott eltöltött vendégéjszakák számával együtt:
- Budapest, 14 162 000 vendégéjszaka
- Siófok, 1 117 000 vendégéjszaka
- Hajdúszoboszló, 1 112 000 vendégéjszaka
- Hévíz, 1 069 000 vendégéjszaka
- Balatonfüred, 888 000 vendégéjszaka
- Bük, 744 000 vendégéjszaka
- Zalakaros, 730 000 vendégéjszaka
- Gyula, 596 000 vendégéjszaka
- Szeged, 595 000 vendégéjszaka
- Sárvár, 581 000 vendégéjszaka
- Debrecen 577 000 vendégéjszaka
- Eger, 571 000 vendégéjszaka
- Miskolc, 498 000 vendégéjszaka
- Győr, 485 000 vendégéjszaka
- Nyíregyháza, 391 000 vendégéjszaka
Nincs kimondva tehát a tervezetben, hogy Budapesten emelkednek az adók, de a vendégéjszakák száma alapján ez egyértelműen kiolvasható. Az összes vendégéjszakák száma 2023-ban egyedül Budapesten lépte át a kétmilliót. Az idei év lesz az irányadó a 2025-ös átalányadó szempontjából.
A két intézkedés hatással lehet a fővárosi albérleti díjakra és lakásárakra is.
Jelenleg a Nemzetgazdasági Minisztérium bejelentése alapján Budapesten mintegy 26 ezer szoba fogad vendégeket magánszálláshelyeken. Ez a szám az idei évben még emelkedhet, de a jövő évtől 2026. december 31-ig belépési tilalom van. Ez alapvetően befagyasztja a piacot.
Az Airbnb-szabályozás nagy hatással lehet az ingatlanpiacra
Emellett az adóterhek érdemi emelkedése egyes tulajdonosokat arra ösztönözhet, hogy ingatlanjukkal elhagyják az Airbnb-piacot, lakásukat inkább hosszú távra adják ki. A kínálat bővülése miatt pedig csökkenhetnek a hosszú távra kiadott házak albérleti díjai.
Ráadásul egyesek akár ingatlanuk értékesítése mellett is dönthetnek, ez pedig fékezheti a lakásárak emelkedését.
A lakáspiacra azonban számos más tényező is hat, ráadásul a kormány által bejelentett intézkedések egy része inkább árfelhajtó hatású. Éppen ezért mindenkinek alaposan át kell gondolnia, hogy az Airbnb tervezett szigorítása miatt kivár-e a lakásvásárlással.
