Egy reményük maradt a magyar gazdálkodóknak: a búza
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságIdén júliusban 864,5 ezer hektár őszibúza-területtel számolt aratási helyzetképében az Agrárminisztérium a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) jelentése alapján, ami jóval alatta maradt az előző év októberében jelzett 972,2 ezer hektáros vetési szándéknak. Idén viszont akár ellentétes irányú is lehet a „tévedés”, és a ténylegesen elvetett őszi búza területe akár a NAK által becsült 922,4 ezer hektáros vetési szándékot is meghaladtatja.
A gabonatermelőktől érkező hírek alapján legalábbis ezt a következtetést vonta le a Világgazdaságnak nyilatkozó Lakatos Zoltán, a gabonakereskedők, -feldolgozók és takarmánygyártók érdekeit képviselő Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. Ő így véli, hogy a vetésterület a tavalyit 70 ezer hektárral is meghaladhatja és közelítheti a 940 ezer hektárt.
Ennek most több oka is van, például, hogy a búza aszállyal és a hősokkal szembeni ellenálló képessége jobb, mint a kukoricáé. Az idei termésátlag az előzetes jelentések szerint 24 százalékkal alacsonyabb, mint tavaly, és 5,6 tonna körül alakult hektáronként. Ugyancsak csökkenti a kukoricatermelésbe vetett hitet, hogy ebben a kultúrában olyan mértékű aflatoxinfertőzöttséget hoz a nagy meleg, amit egyszerűen nem tudnak kezelni. Lakatos szerint az eddigi mérések alapján 40-50 százalék körüli lehet az aflatoxinfertőzöttség.
A takarmánykeverők menekülnek a kukoricától
– mondta. Fordult az arány, és most a búzából terveznek 1,4 millió tonnás felhasználást, míg a kukorica mennyisége 800 ezer tonnára süllyedhet a takarmánykeverékekben. Az biztos, hogy a toxin miatt most mindenki óvatos, alaposabban mér: a Hajdú Gabona például a gyorsvizsgálat után akkreditált laborokkal is bevizsgáltatja a vételre szánt kukoricát.
Átírja a piaci viszonyokat a toxin
Az árak is reagáltak a kukoricapiaci helyzetre: a toxinos tételek tonnánként 38-40 ezer, az egészséges termény pedig – folyamatos áremelkedéssel – most már 70 ezer forint fölötti áron cserélnek gazdát. A toxin két éve is nagy probléma vol t, akkor a feldolgozásra használhatatlan kukoricát főleg Olaszországba, égetőművekbe tudták eladni – emlékeztetett Lakatos Zoltán. Akkor még lehetséges volt az ukrán kukorica importja, amit az ipari felhasználók ki is használtak. Most azonban bajban vannak, az ukrán import tilos, Magyarországtól délre ugyancsak probléma a toxin, a közelből esetleg a lengyel piacról jöhetne áru, de annak biztosan magasabb lenne az ára, mint a magyarországinak. Ugyanez igaz az esetleg felmerülő tengerentúli – brazil, argentin vagy USA-beli – szállítmányokra is.
Beütött a toxin a kukoricapiacon – a termés közel fele megfertőződött
A két évvel ezelőttinél is nagyobb területen és nagyobb mértékben fertőződött meg toxint termelő gombával a kukorica. A toxin ellehetetleníti a termény jelentős részének ipari és takarmánycélú felhasználását és az exportját is. A most betakarított kukorica több mint 40 százalékában a toxin jelenléte határérték fölötti.
Közben pedig az őszi vetésekhez kedvező az időjárás, a talaj elegendő vizet kapott. A már elvetett repcék gyönyörűen fejlődnek, de a jelek szerint a gazdálkodók már kicsit beleuntak abba, hogy az elmúlt években nem szerepelt jól a növény. Úgy tűnik, bejönnek a korábbi szakértői becslések, mert a tervezett vetésterület több mint 40 ezer hektárral alacsonyabb a tavalyinál (143,8 ezer hektár), miközben 2018-ban még 330 ezer hektáron termesztették az őszi káposztarepcét. Itt az ok
- a klímaváltozás,
- a piaci nehézségek és
- az uniós a hatóanyag-kivonások miatt megoldatlan növényvédelem.
Újra a búza viszi a prímet
A lisztpiacon most nyugalom van, bár a szeptemberi áremelésnél port kavart, hogy egy-két piaci szereplő ezt arra akarta használni, hogy piacot szerezzen, de az erőviszonyok alapvetően nem változtak. Most mindenkinek nagyon oda kell figyelnie, hogy jó lisztet őröljön, ami most a szokásosnál is nagyobb feladat, mert a búza minősége sem volt jó. Közben pedig a jó búzáért folyó versenybe beszállt a takarmányipar is. Most már nehéz, és csak magas áron lehet jó minőségű kenyérgabonát vásárolni, de a malmoknak az információk szerint tavaszig megvan a készletük.
Lakatos Zoltán a lisztárakban idén már nem vár változást, a következő mozgást a januári munkabér- és egyéb költségek emelkedése indíthatja el.
Biztató, hogy a román piacon most elindult egy áremelés, ami kedvez az oda kiszállító hazai malmoknak, amelyek versenyképességét a forint euróval szembeni mostani gyenge, 400 forint fölötti árfolyama is segíti.
„Az jól látszik, hogy a kukoricánál egyre kisebb az esélye annak, hogy közelebb kerüljünk az egymillió hektárhoz, és az elmúlt években megfordult a búza és a kukorica területi aránya, és a búzát vetnek nagyobb területen – mondta a Világgazdaságnak Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének tanácsosa. – A vetési szándék egy becslés, a pontos adatokat pedig akkor lehet megtudni, amikor a gazdálkodók beadják az igényeiket a területalapú támogatásra” – tette hozzá. Az aflatoxinos kukorica arányával kapcsolatban nincsenek pontos adataik, a korábbi részadatok 25 százalék körüli fertőzöttségi arányt mutattak. Az azonban látszik, hogy
a nyári aratású növényeknél kisebb a rizikó, mint az őszieknél, mert mire a hőségnapok bejönnek, az érésben már túl vannak szinte mindenen.
Ez hajthatja az árpa és a búza felé a termelőket, csakúgy, mint a repce területének csökkenése. Szóba jön még a kukorica helyettesítésére a cirok, de abban egyelőre nincs sok tapasztalatuk a termelőknek.
Nem nő a burgonyatermés
A tavalyinál némileg kevesebb lesz idén a burgonya, amely vetésterületének 91,8 százalékán már betakarították a termést, és a 27,2 tonnás hektáronkénti termésátlag 1,6 százalékkal marad alatta a 2023-asnak. Ebben nagy az országon belüli szórás: a legalacsonyabb hektáronkénti átlag Tolna vármegyében 9 tonnával, a legmagasabb pedig Komárom-Esztergomban 41 tonnával – írta az őszi munkákról szóló jelentésében az Agrárközgazdasági Intézet.
Az október 8-i állapotokat tükröző helyzetkép szerint a felmérés idején a kiemelt zöldségfélék termésátlagában – a csemegekukorica és a fűszerpaprika kivételével – mindenhol növekedés tapasztalható. A legkisebb mértékű, 9-12 százalékos bővülést a káposzta és a vöröshagyma esetében mérték, míg a paradicsom és a zöldpaprika átlaghozama 54,9, illetve 29,3 tonna volt hektáronként, ami a tavalyihoz képest 19-20 százalékos növekedés.
Az ősszel betakarítandó gyümölcsök közül a szőlő és a szilva szedése 98 százalékon állt. A szilva termésátlaga közel 8,1 tonna volt hektáronként, 4,5 százalékkal több a tavalyinál. A legnagyobb mennyiségben termesztett gyümölcs, a téli alma szedése 78,1 százalékos készültségben volt október 8-án. A termésátlag hektáronként 14,9 tonna, ami a tavalyihoz képest a kétharmadára csökkent. Kevesebb körtét szüreteltek, itt a 7,6 tonnás hektáronkénti átlagtermés 22,7 százalékos csökkenés 2023-hoz képest.
