Itt az MNB döntése: a gázpedál helyett ismét a fékre léptek Matolcsyék
Nem folytatja a lazítást a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a monetáris tanács ugyanis a mai kamatdöntő ülésén szinten tartotta az alapkamatot, amely így továbbra is 6,5 százalékon áll. A jegybank ezzel a döntésével az elmúlt hónapok sormintáját követte: augusztusban két és fél év után először tartott szünetet, majd szeptemberben a Fed beinduló kamatvágásával párhuzamosan 25 bázisponttal mérsékelte az alapkamatot. Nem zárható ki azonban, hogy novemberben megszakad a sorozat, és egyelőre kivár az MNB, amire elemzők szerint alapos oka van.
Az infláció kedvezően alakult, minden más kevésbé
A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak, Virág Barnabás alelnök a legutóbbi a kamatdöntés után jelezte, alapvetően négy területet vizsgál a jegybank az egyes kamatdöntések során:
- az inflációs folyamatokat,
- a nagy jegybankok kamatpolitikáját,
- a kockázati megítélést, valamint a gazdasági szereplők bizalmának alakulását,
- pénzügypiacok stabilitását.
A négy tényező közül az első kettőben történt pozitív változás. Noha a következő hónapokban bázishatások miatt visszaemelkedhet az infláció, ettől még tény, hogy szeptemberben a 3 százalékos jegybanki célra mérséklődött az áremelkedési ütem, amire több mint három év volt példa utoljára. Ráadásul októberben csökkentette a Európai Központi Bank is az alapkamatot, ami a jegybank mozgásterét ugyancsak növeli.
Azonban hiába a kedvező inflációs folyamatok és a nagy jegybankok kamatvágása, a Feddel kapcsolatos kamatvárakozások időközben felfelé tolódtak. Az október elején közölt, a vártnál jobb amerikai munkaerőpiaci adatok után a a befektetők arra számítanak, hogy a Fed lassítani fog a kamatvágások ütemén, ami a feltörekvő piacoknak azóta is nehézséget okoz. Ehhez jött még hozzá a közel-keleti helyzet eszkalációijának veszélye és az amerikai elnökválasztás miatt várható piaci bizonytalanság. Ezek pedig mind a kamattartásra ösztönözték az MNB-t.
Arra számítunk, hogy a november eleji amerikai elnökválasztás után bekövetkező nagyobb piacmozgások – ez bármelyik jelölt győzelme esetén várható – ismét óvatosságra intik majd a monetáris tanácsot a novemberi ülésen
– mondta a kamatdöntést megelőzően Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior közgazdása, aki épp ezért decemberre datálja, hogy a jegybank meglépi az idei utolsó kamatvágását, amit azzal indokolt, hogy Fed döntései alapjaiban befolyásolják a pénzpiaci hangulatot, így pedig a monetáris politika mozgásterét is a feltörekvő piacokon. „A Fed esetében két, 25 bázispontos vágást várunk még az idén, ezt jelezte a jegybank is szeptemberben, illetve most már a piaci szereplők is ezt árazzák, ez pedig praktikusan két kamatcsökkentést tenne lehetővé az MNB részéről is” – tette hozzá.
Kérdéses, hogy meddig marad 400 fölött a forint árfolyama
Ráadásul a jegybank a forint miatt is aggódhat. Most már hetek óta a 400-as szint fölött van az euróval szemben az árfolyam, amiben két tényező játszik szerepet:
- Egyrészről a közel-keleti konfliktus eszkalálódott a hónap elején, ennek hatása megjelent a kőolaj világpiaci árában, de csökkentette a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatvállalási hajlandóságot is, ami a régiós devizák gyengülését okozta.
- Ezenfelül a Fed kamatvágásaival kapcsolatos piaci várakozások is felfelé tolódtak, egyébként a jegybank által jelzettre, ami a dollár erősítésén keresztül hatott negatívan többek között a forintra.
Az elemző szerint ha nem változik meg gyökeresen a nemzetközi pénzpiaci helyzet, nem javul a hangulat vagy fordulnak a kamatvárakozások, akkor hosszabb távon is 400 felett maradhat a jegyzés.
A mai döntés hátteréről 15 órától kivételesen Kandrács Csaba alelnök tart háttérbeszélgetést.
