késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Szárazságtűrő csemeték nevelésével készülnek a klímaváltozásra az erdőkben
Az erdők klímaváltozáshoz történő alkalmazkodásának megsegítésére indított közös szlovák-magyar projektet az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács (EESZT). Ennek keretében őshonos fafajok déli származású, vagyis a jövőben várható klímához már adaptálódott magjából új technológiával, burkolt gyökérzetű facsemetéket nevelnek, és országszerte, illetve Szlovákiában is több helyszínen kísérletet indítanak növekedésük nyomon követésére.
A projekt költségvetése 344 887 euró, amelynek 80 százaléka, 275 910 euró az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) támogatása. A terméktanács szerint a projekt időszerűségét az is mutatja, hogy a klímaváltozás a növényvilág, és benne az erdei fafajok számára követhetetlen sebességgel zajlik. Ráadásul ez egy olyan folyamat, amelyben az ember felelőssége kétségbevonhatatlan, a humán tevékenységek idézik elő a termőhelyi adottságok gyors változását, a szárazságot és az egyéb, a növények életlehetőségeit szűkítő klimatikus hatásokat. Ezeket pedig
a legtöbb fafaj képtelen spontán szelekciós folyamatokkal ellensúlyozni, így Közép-Európa erdőborítottságának fenntartása soha nem látott kihívások elé néz.
Az erdészeti szaporítóanyag kulcsfontosságúvá vált az erdők fennmaradásában. A terméktanács szerint az ember által segített szaporítóanyag-mozgatás a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban akár ötvenévnyi időt is képes áthidalni, míg a facsemeték kedvező feltételek között történő előnevelése és földlabdával történő ültetése a kezdeti növekedési időszak nehézségeit segít átvészelni.
A projekt fafajait az erdőgazdaságok igényei alapján határozták meg, így a leghangsúlyosabb a
- a kocsánytalan tölgy,
- a kocsányos tölgy, illetve
- a cser
lesz – mondta a Világgazdaságnak Farkas Pál, az EESZT ügyvezetője. Ezek azok, amelyek bírják a klímaváltozás hatásait. Mellettük a projekt részeként elegy fafajokat is telepítenek, ezek között pedig
- a nagylevelű hárs,
- a kislevelű hárs,
- a hegyi juhar,
- a magyar kőris,
- a vadalma és
- a vadkörte
kap szerepet – tette hozzá.
Azzal, hogy a csemeték tálcás, burkolt gyökerű formában kerülnek az erdészetekhez, az utóbbiak munkáját könnyítik meg. Ezek ugyanis nagyon hosszan ültethetők, vagyis akár szeptember elejétől június elejéig, míg a szabad gyökerűeket csak a szezonban lehet, amikor nyugalmi állapotban van a csemete, ez az időszak azonban egyre rövidül. Az utóbbi évek tapasztalata ugyanis az, hogy november közepén még, március elején pedig már minden zöld, így a szezon – amely korábban október végétől, november elejétől akár májusig is eltartott – most teljesen lerövidült.
Az ültetési időszak hossza mellett a burkolt gyökerű csemeték mellett szól az is, hogy ezeknek a megmaradása 95 százalékos.
A facsemeték piaca jónak mondható, különösen az elegy fafajok esetén, és az export is jól teljesít – mondta az ügyvezető. A tölgyekre és a nagyobb fafajokra azonban ez már nem igaz. Nem tesz jót a csemetéseknek, hogy olcsósága miatt sokan a makkal történő erdősítést választották a facsemeték helyett, így megmaradt náluk sok tölgy.
Az erdősítés támogatott, de a klímával és a makkgyűjtőkkel is küzdenek a facsemete-termelők
A klímaváltozás a facsemeteszezont is megrövidíti, miközben a termelők azzal is küzdenek, hogy az erdészeti támogatásoknál nem kezelik külön az olcsóbb, makkal történő erdősítést, így ők ezekből kevésbé tudnak profitálni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.