Szerény lesz a búzatermés, veszélyben a kukorica
A nyári aratás közepén azt lehet megállapítani, hogy az őszi búza mind mennyiségében, mind minőségében hozza azt, amit egy ilyen évjáratban, ilyen klimatikus körülmények között el lehet várni tőle – mondta az Aratási Koordinációs Bizottság ülését követő tájékoztatón Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára. Fontos szempont, hogy ökológiai vízpótlással, a tározók feltöltésével is tudják a felmelegedés káros következményeit tompítani. Idén megszaporodtak az öntözési igények, de ezek kielégítéséhez megvan a szükséges vízkészlet – tette hozzá.
A gazdálkodók klímarezisztenciáját és öntözővízhez jutását 4,7 milliárd forinttal segíti az állam, az öntözővíz ingyenessé tételével pedig tízmilliárd forint költségtől mentesítette azokat a termelőket, akik öntözéses gazdálkodást folytatnak. A tárca arra kéri a gazdálkodókat, hogy szervezzék meg az öntözési közösségeiket, és azt ígéri, hogy el fogja juttatni hozzájuk az öntözéshez szükséges felszíni vízmennyiséget. Ez a szolgáltatási díjak alóli mentességgel hektáronként több tízezer vagy akár százezer forint hozzáadott értéket is jelenthet – mondta. A kormány szándéka továbbra is az, hogy a megvédje a hazai termelők piacait, a termelési potenciáljukat, hogy
- GMO-mentes,
- jó minőségű és
- helyben megtermelt
alapanyagokra alapozva biztonságos maradjon az ország élelmiszer-ellátása.
Így védekezik Magyarország a pusztító aszály ellen: a kormány szakított a múlttal, új fejezet nyílik a mezőgazdaságban – itt vannak az első eredmények
Nagy eredmény, hogy a vízgazdálkodásban sikerült elérni a szemléletváltást, és az árvíz már nem csupán katasztrófát, hanem lehetőséget is jelent – áll a kormányzat vízmegtartási és az öntözésfejlesztési intézkedéseit bemutató összefoglalóban. Az intézkedések egy része már idén hathat az aszály ellen, és több térségben is enyhítheti a jelek szerint idén is súlyos szárazságot.
Aratás a gyötrelmes időszak után
Idén az őszi kalászosok aratásával egy nagyon nehéz szezonon lesznek túl a termelők, hiszen tavaly szeptemberben még árvíz volt a Dunán, azóta viszont jóformán nem hullott csapadék a folyó vízgyűjtőjén – mondta Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Októberben gyakorlatilag porba kellett elvetni az őszi kalászosokat, majd egy nagyon száraz, nagyon meleg tél jött. Ilyen körülmények közepette érkezett a tavasz, amely szintén száraz volt, és megdöbbentő módon májusban két-három hétig olyan mértékű lehűlés volt, amelyet itt még nem tapasztalhattunk – emlékeztetett a különös időjárási körülményekre. Voltak ugyan esők, de annyi nem, hogy a talaj alsó rétegét átnedvesítette volna.
Ez már előrevetítette, hogy idén szerényebb lesz a termés.
Az őszi árpa aratását a július 16-i héten kezdték, és gyakorlatilag a befejezéshez közeli állapotban vannak. Az eddigi eredmények országos összesítésben hektáronként 5,6 tonnás átlagtermést mutatnak, amivel valamilyen szinten meg is lehetünk elégedve.
Az őszi búzáról a GOSZ-elnök elmondta, hogy a klímaváltozás következtében várhatóan újra növekszik a területe. Tavaly ősszel 976 ezer hektáron vetették.
Az őszi búza aratása is elindult, de itt azért még árnyaltabb a kép
– fogalmazott. Egyelőre csak a terület 10-15 százalékán aratták le a terményt, és a jelenlegi, akár a 35 fok fölötti hőmérsékleteket hozó napok a hosszú tenyészidejű búzáknál kényszerérést okozhatnak, és megszorulnak a szemek, gyengítve az eredményeket. Így Petőházi szerint is igaz, hogy az eddig mért hektáronkénti 4,8 tonnás átlag nem tud emelkedni. (Emlékeztetőül: a búza tavalyi termésátlaga 5,7 tonna volt.) Ezzel együtt a GOSZ elnöke 4,5 millió tonna jó minőségű búzatermést vár, értékes exportárualap keletkezik, ami szerinte EU-n belül piacot talál.
A repce is kritikus helyzetben
Az őszi káposztarepcét történelmileg alacsony, 144 ezer hektáros vetésterületről aratják, és 20 százalékos készültségnél 2,2 tonnás hektáronkénti átlagnál tartanak. A GOSZ javasolta, hogy az agrártárcával, a Nébihhel és más társzervezetekkel még a nyáron kezdjenek el kidolgozni egy stratégiát a repceterület csökkenésélnek megakadályozására. A cél, hogy az őszi káposztarepce vetésterülete újra elérje a 200 ezer hektárt, ami annak fényében nem irreális, hogy három évvel ezelőtt még 250 ezer hektáron termesztették.
A piacot most nagyban befolyásolja, hogy az árpa aratása egy héttel később kezdődött, mint tavaly, így az olasz vevők már megjelentek a magyar piacon, keresik az őszi árpát. Az elmúlt két hétben heti 5-5 ezer forinttal emelkedett az árpa tonnánkénti ára, tehát van rá kereslet, ami igaz a búzára is. Az utóbbi telephelyi ára az egy héttel ezelőtti 65 ezer forintról már 70-72 ezer forintra emelkedett.
A GOSZ elnöke a most Magyarországon tomboló aszályról és ezzel összefüggésben a kapásnövények állapotáról azt is elmondta, hogy
ha nem változik jelentősen az időjárás, vagyis nem lesz csapadék, nagy terméskiesések lesznek mind kukoricában, mind napraforgóban.
Ekkor pedig az őszi kalászosok, takarmánynövények értéke is növekedni fog.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.