Csak segített az eső a kukoricatermelőknek, de még az aszály áll nyerésre
A tavaszi adatok szerint idén több mint 830 ezer hektáron tervezték a gazdálkodók a kukorica vetését, ami 35 ezer hektárral haladta meg az előző évi területet. Ez azért is okozott némi meglepetést, mert a tavalyi nem csupán aszályos év volt, hanem ismét megjelent a toxinfertőzés is. Az is igaz azonban, hogy látszik a területcsökkenés, elég csak azt felidézni, hogy 2019 és 2021 között három év átlagában is évente egymillió hektár fölött volt a betakarított kukorica-termőterület.
A pénteki 8-10 milliméteres esők és az, hogy átmenetileg a forróság is enyhült, csökkentette a légköri aszály okozta károkat, de a kukoricának egy – a következő 8-10 napban érkező – áztató eső tenne igazán jót, amire viszont az előrejelzések alapján nincs sok esély. Arra is érdemes emlékezni, hogy a történelmi aszályt hozó 2022-ben sokan még július elején is rekordtermésben reménykedtek, a ténylegesen betakarított mennyiséget azonban a mélybe lökte a drámai szárazság.
Már télen látszott, aszályos év lehet az idei
Idén a nagy problémát az jelenti, hogy bár a március elég csapadékos volt, már télen vízhiány mutatkozott a szántóföldeken. A HungaroMet adatai szerint a száraz január és február után a március havi csapadék országos átlagban 70,4 milliméter volt, ami a szokásos mennyiség több mint duplája (1991–2020-as átlag: 34,3 milliméter). Ám ez sem tudott változtatni azon, hogy a talajok vízhiánya aggasztó mértékű, amit a szántóföldi növények megsínylettek.
A kukorica vetésekor az ország egyes területein a talajok vízhiánya akár több száz milliméteres volt.
Erre aztán érkezett egy szárazabb hónap, amikor országos átlagban 27,4 milliméter volt a csapadékmennyiség, amivel ez volt a 23. legszárazabb április az elmúlt 125 évben. Területileg két részre vált az ország: keleten és északnyugaton nagyon kevés volt a csapadék, a köztes területeken 40-70 milliméter. A legtöbb csapadékban részesülő tájak
- a Duna és a Dráva mentén, illetve
- az Északi-középhegységben voltak, amelyek közül is kiemelkedik a
- Gerecse és a Börzsöny 80-90 milliméteres havi mennyiséggel.
A Dunántúl nyugati és északnyugati felén többnyire 25 milliméter alatt maradt a csapadék mennyisége, akárcsak az Alföld legnagyobb részén. Az Alsó-Tisza-vidék, a Jászság, a Körös–Maros köze és a Hanság a legszárazabb 10 milliméter alatti havi összeggel.
Vízhiány mindenütt
Aggályos az is, hogy alacsony a folyók vízszintje, ami azt is jelzi, hogy az elmúlt hónapokban nem csupán Magyarországon, hanem a folyók más országokban található vízgyűjtő területein is jóval kevesebb csapadék esett a sokéves átlagnál.
A június kritikusan száraz volt: a pénteki esőkig az ország nagy részén semmi, vagy 1-4 milliméter volt csupán a csapadék.
A talaj felső egyméteres rétege az ország túlnyomó részén kritikusan száraz,
az északnyugati országrész kivételével a nedvességtartalom a felszín közelében a 20 százalékot sem éri el a növények számára hasznosítható víztartalom arányában, és a középső és mélyebb talajrétegekben is 30 százalék alatt marad. A felső egyméteres rétegből pedig 100-140 milliméter nedvesség hiányzik a telítettséghez képest.
