Versenyfutás az aszállyal: a támogatások már segítik a vízmegtartást

A mezőgazdasági termelést minden téren a megváltozott környezeti feltételekhez kell igazítani, a víz szerepe pedig – különös tekintettel az évről évről szinte állandóan jelentkező aszályhelyzetre – kulcstényező – áll az Agrárminisztérium (AM) vízgazdálkodási szemléletváltást bemutató összefoglalójában. A tárca hangsúlyozza: szándéka, hogy a környezet- és klímatudatos mezőgazdaság a támogatáspolitikai intézkedésekben központi helyen jelenjen meg. Magyarország Közös Agrárpolitika (KAP) stratégiai tervében ezért a fenntartható mezőgazdaság, illetve az agrárium vízzel kapcsolatos szempontjai, a vízmegtartó gazdálkodás ösztönzése is megjelennek.

A vízmegtartást a támogatható területek körének bővítésével ösztönzi az agrártárca. Ezzel a lehetőséggel

• 2023-tól szántóterületen,
• 2024-től a szántóterület mellett a gyepterületen,
• 2025-től pedig az állandó kultúrák területén

levő vagy ott időszakosan jelen levő kis vizes élőhelyek területe is támogathatóvá vált.

Pénzt hoz a vízmegtartó gazdálkodás

Idéntől lett új előírás a „Helyes mezőgazdasági és környezeti állapot” (HMKÁ) feltételeinek való megfeleléshez a vizes élőhelyek és tőzeglápok kötelező fenntartása. Eszerint a jellemzően tartósan vízzel telített területeken a vízborítás fennállása alatt tilos a víz levezetése, illetve a talaj mezőgazdasági gépi művelése, úgy, hogy a területre ezen időszak alatt is jár támogatás – ami korábban nem volt meg. Ugyancsak hozzájárul a vízmegtartáshoz, hogy előírás lett a talajromlás és a talajerózió kockázatát csökkentő talajművelés, amely figyelembe veszi a lejtésviszonyokat, így

• csökkenti a felszíni lefolyást,
• elősegíti a csapadék helyben tartását és
• javítja a víz beszivárgását a talaj mélyebb rétegeibe.

Ez különösen fontos az aszályos időszakok átvészelésében és a növények vízellátásának fenntartásában. Ugyancsak HMKÁ-feltétel a minimális talajborítás biztosítása, a növényi maradványok vagy takarónövények jelenléte mérsékli a párolgást, javítja a talajszerkezetet, csökkenti a felszíni vízlefolyást és elősegíti a csapadék hatékony hasznosulását. A 2023-ban indult Agro-ökológiai Program (AÖP) is számos ponton támogatja a vízmegtartást, vízmegőrzést. Ilyen például

• a téli talajtakarás a szántóterületen,
• a forgatás nélküli talajművelés vagy
• a mikroöntözés alkalmazása állandó kultúrában.

Az AM tavaly ismét meghirdette az Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések (AKG) elnevezésű intézkedést, amelynek alapján több mint 19 ezer gazdálkodó részesül támogatásban. Az AKG ösztönzi a természetkímélő gazdálkodási módokat, elősegíti az extenzív földhasználati módszerek minél szélesebb körű elterjesztését, a talajművelésnél a víztakarékos technológiák, valamint a növények igényeihez igazított talajművelési módok alkalmazását, a talajforgatások számának csökkentését.

Az AM felismerte, hogy az éghajlatváltozás mértéke és a visszatérő szárazságok súlyossága miatt nem lehet kizárólag az öntözésfejlesztésre építeni az aszály elleni fellépést. Az öntözött területek növelése és a meglévő öntözési rendszerek fejlesztése fontos, és ebben támogatni kell a gazdálkodókat. Az előző támogatási időszakban, a Vidékfejlesztési Program keretében több mint 1300 termelői vízgazdálkodási projektet támogatott a tárca összesen 178 milliárd forinttal, miközben megteremtette a korábbi öntözési közösségek helyébe lépő fenntartható vízgazdálkodási közösségek szabályozási hátterét, majd a létrejött közösségeket jelentős mértékű működési támogatásban részesítette.

A KAP stratégiai terv alapján 2024-ben két beruházási pályázati felhívást hirdettek meg: egyet a nagyobb, komplex és egyet a kisebb léptékű öntözésfejlesztési projektek számára. A kiírások alapján támogatják a víztakarékos öntözési technológiák bevezetését, az öntözőrendszerek vízfelhasználásának optimalizálását és a mezőgazdasági üzemen belüli vízvisszatartást célzó tevékenységeket is.

Az öntözésben segítséget jelent, hogy az állam idén is átvállalja a mezőgazdasági termelők vízszolgáltatási díját, ami csaknem 10 milliárd forintot jelent.

Ugyancsak a KAP stratégiai terv keretében jelent meg a „Vízfelhasználás hatékonyságát javító fenntartható vízgazdálkodási közösségek támogatása” című pályázati felhívás is. Ez a kiírás a fenntartható vízgazdálkodási közösségek meglévő, közös érdekeltségű öntözőtelepeinek üzemeltetéséhez és új öntözésfejlesztési beruházásaik előkészítéséhez nyújt támogatást. Mégpedig abból kiindulva, hogy a rendelkezésre álló vízkészlet hatékonyabb felhasználását teszi lehetővé, ha az öntözni kívánó gazdák az öntözéshez szükséges infrastruktúrát együtt hozzák létre és együtt üzemeltetik.

Oktatással is segítik a termelőket

A tárca szerint fontos új elem a vízgazdálkodás szemléletváltásában, hogy még idén meghirdetnek egy pályázati felhívást a természetközeli élőhelyek kialakítását elősegítő nem termelő beruházások megvalósítására és azok fenntartására. Többek között part menti vízvédelmi pufferzónák és vizes élőhelyek létrehozásának támogatása is tervben van, kifejezetten magas támogatási összegek mellett. A minisztérium tervezi egy, a hosszú távú vízmegtartást ösztönző, kompenzáló támogatási intézkedés bevezetését is. Ezekhez szükséges az Európai Bizottság hozzájárulása is.

Mindezeken túl pedig a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodásban fontos szerepet játszik a mezőgazdasági vízgazdálkodás eddigi gyakorlatának megváltoztatása, a gazdálkodói szemléletformálás és a hosszú távon fenntartható módszerek elterjesztése is. A KAP stratégiai tervben biztosított támogatások mellett az AM további aszály elleni intézkedéseket is tett. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Környezettudományi Intézetének Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóközpontja (MATE ÖVKI) a tárca támogatásával térinformatikai térképet készített, amelynek alapján kiválaszthatók vízvisszatartásra a gyakorlatban is alkalmas területek.

Felmérték azt is, mekkora a hajlandóság vízvisszatartásra a gazdálkodók körében, és milyen ismeretekkel rendelkeznek ezzel kapcsolatban. A felmérésre alapozva négy vármegyében összesen öt mintaterület jelöltek ki, ahol a termelők a vízügyi igazgatóságok szakmai iránymutatása mellett valósíthatják meg a vizek visszatartását egyes gyengébb minőségű termőföldeken, amihez a NAK is szakmai támogatást ad. Az AM a szemléletformálás jegyében megjelentette az „A vízmegtartó gazdálkodás” című kiadványt is, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának bevonásával pedig folynak a fenntartható mezőgazdasági vízgazdálkodás a gyakorlatban tématerületű képzések is.