Folytatódik az ipar vesszőfutása – ez az ára a háború támogatásának

2025 júniusában az ipari termelés volumene 4,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A munkanaphatástól megtisztított index megegyezik a kiigazítatlannal. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,2 százalékkal kisebb volt a 2025. májusinál – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közzétett gyorstájékoztatójából.

Az év hatodik hónapjában a feldolgozóipari alágak többségében csökkent a termelés volumene az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A legnagyobb súlyú alágak közül az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában, valamint a villamos berendezés gyártásában kismértékű növekedés következett be, ugyanakkor a járműgyártás kibocsátása jelentősen visszaesett 2024 júniusához képest.

Gyengélkedik a magyar ipar

Az ipari termelés az év első hat hónapjában 3,9 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2024 azonos időszakában.

A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás az előző hónaphoz, a 2024. július-decemberi időszakhoz viszonyítva 1,2 százalékkal csökkent.

Ezzel magyarázza a visszaesést a szaktárca

A nem túl rózsás ipari termelési adatra azonnak reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) is. A szaktárca szerint a visszaesés oka az, hogy az Európai Unió az orosz-ukrán háborút támogatja a béke helyett, és a rendelkezésre álló pénteket Ukrajnának adja. A szaktárca álláspontja szerint az ipar megerősödése nagymértékben függ a háború mielőbbi lezárásától, minél előbb lesz béke, annál gyorsabb lesz a gazdaság növekedési üteme, de ameddig tart a háború, addig ez a növekedési ütem a reális.

Az NGM szerint a kormány elkötelezett az ipar fellendítése érdekében:

• A meghirdetett 100 új gyár programot 150-re bővítette. A program így több mint 10.000 milliárd forint értékű beruházást érinthet.
• A Demján Sándor Program keretében több mint 1.400 milliárd forintnyi forrással támogatja a hazai kkv-k méretugrását és termelékenységük növelését, ezzel is hozzájárulva az ipar fellendítéséhez.
• A Demján Sándor Program keretében a beruházási hitelek kamatszintje 2024 november óta 5 százalékról 3 százalékra csökkent, ezzel is hozzájárulva a kkv-k versenyképességének erősítéséhez. Az idei év első hét hónapjában 10.081 hiteligényt fogadtak be a programban résztvevő bankok 310,7 milliárd forint értékben.
• A Széchenyi Kártya Programban bevezetett alacsonyabb kamatszintek látványosan felpörgették a magyarországi vállalkozások beruházási kedvét.