Itt a friss GDP-adat: továbbra is hiányzik a szufla a magyar gazdaságból
Nem tudott gyorsulni a magyar gazdaság növekedése tavaly év végén: a Központi Statisztikai Hivatal péntek reggel közölt adatai szerint a bruttó hazai össztermék, azaz a GDP 2025 negyedik negyedévében az előző év azonos időszakához képest a nyers adatok szerint 0,7 százalékkal, míg a kiigazított adatok alapján 0,5 százalékkal emelkedett. Az előző negyedévhez viszonyítva a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal bővült. Ezzel 2025-ben a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 0,4, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,3 százalékkal haladta meg az előző évit.
Itt a friss GDP-adat: továbbra is hiányzik a szufla a magyar gazdaságból
A Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők konszenzusa 0,7 százalékos éves növekedést, és 0,4 százalékos negyedéves bővülést jelzett, tehát a mai adat negatív meglepetésként értékelhető. Ráadásul a mostani éves alapú növekedés még rosszabb is a lett a harmadik negyedéves 0,6 százalékos bővülésnél.
Az egész éves adat továbbra is azt mutatja, hogy a magyar gazdaság nem tudott kitörni a három éve tartó stagnálásból. A 2022 negyedik negyedéve óta eltelt időszakban a legmagasabb növekedés 1,6 százalék volt, miközben kétszer is technikai recesszióba csúsztunk.
Bár a részletes adatokat a KSH csak később közli, annyit azért elárult, hogy a növekedéshez leginkább a szolgáltatások, ezen belül legfőképpen a pénzügyi, biztosítási tevékenység és a kereskedelem ágak, valamint az építőipar teljesítménye járult hozzá.
A legnagyobb mértékben az ipar visszaesése fékezte a gazdaság teljesítményét
– írják a statisztikusok, ami arra utal, hogy decemberben nem volt semmiféle korrekció az ipar teljesítményében. Novemberben ugyanis 5,4 százalékkal, míg előző hónaphoz képest 2,0 százalékkal esett vissza az ipari termelés. Emiatt volt olyan elemző, aki jósolta, hogy decemberben korrekció jöhet, ami a GDP-növekedést is feljebb húzza. Hogy ez nem következett be, az azt mutatja, hogy a magyarországi feldolgozóipar továbbra is szenved a megrendelésállomány hiányától. Tavaly november óta már termel a BMW Debrecenben, ám nagyon úgy tűnik, hogy ez sem volt elég ahhoz, hogy a magyar gazdaság húzóágazata magára találjon.
Hozzá kel tenni azt is, hogy a kiskereskedelem sem remekelt, novemberben 2,5 százalékkal nőtt, ami a korábbi hónapokhoz képest gyengébb teljesítmény. Az építőipar pedig óriási cikcakkot írt le:
- októberben 9,7 százalékkal nőtt éves alapon,
- novemberben azonban 5,6 százalékkal csökkent.
„Az októberi és a novemberi adatokra ránézve mintha nem is ugyanannak a gazdaságnak ugyanarról a negyedévéről beszélnénk” – így kommentálta a rapszodikus számokat Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Nem a belső motorokkal van a gond
A mai GDP-adatok azért is elkeserítőek, mert egy évvel korábban optimista hangulat uralkodott a magyar gazdaság kilátásaival kapcsolatban. A kormány 2024 végén még repülőrajtot és 3,4 százalékos GDP-növekedést várt, de az elemzők is 3 százalékos bővülésre számítottak, ehhez képest most 0,3 százalékos, elhanyagolható a növekedés. Ugyanakkor az igazság az, hogy már 2025 első negyedéves GDP-adatai után biztossá vált, hogy nemhogy a 3, de még a 2 százalékot sem éri el a magyar gazdaság növekedése, ahhoz kisebb-nagyobb csodára lett volna szükség. Ebben egyébként legalább akkora szerepet játszott az áprilisban kitört vámháború, mint a német gazdaság gyengélkedése.
A jelek szerint ugyanis, bármilyen meglepő, a belső motorokkal, azon belül is a fogyasztással továbbra sincs probléma, amit alátámasztanak az államháztartás tavalyi adatai.
Összesen 8265 milliárd forint áfabevétel realizálódott a büdzsében 2025-ben, 12 milliárddal maradt el az előirányzattól, mindezt úgy, hogy jóval magasabb, 3,4 százalékos növekedés mellett tervezte meg a kormány a büdzsét. Pedig az alacsonyabb gazdasági növekedés visszafogott fogyasztást kellene hogy eredményezzen, mint például 2023-ban történt, amikor a recesszió hatására 1000 milliárdos lyuk keletkezett a költségvetésben. Az már más kérdés, hogy az ipar gondjai miatt végül társasági adóból több mint 300 milliárddal kevesebb befizetés történt, mint amivel a kormány tervezett.
Az első negyedévben jöhet a felpattanás
Az elemzői konszenzusban rákérdeztünk arra is, hogy mekkora növekedés várható 2026 első negyedévében.
Az elemzők szinte kivétel nélkül erőteljes, 1,5-2 százalék körüli éves növekedést valószínűsítenek, ami az elmúlt évek fényében erőteljes bővülésre utalhat.
Ennek egyik oka, hogy 2026 első hónapjaiban a kormány a GDP mintegy 2 százalékának megfelelő jövedelmi transzfert fizet ki a lakosságnak adó és egyéb jövedelemnövelő intézkedés keretében, amelynek 60 százalékát várhatóan elköltik.
Ám ez csak szépségtapasz lehet, ugyanis a fő gond, ami még mindig visszahúzza a magyar gazdaság teljesítményét, az a külső kereslet hiánya. A nemzetközi környezetben szerény javulás várható, így a beruházások – illetőleg a termelési oldalon az ipar – lendületes növekedésére az idén sem számítanak, miközben a nettó export idén is negatívan fog hozzájárulni a GDP-növekedéshez, még ha az export képes lesz is némi növekedésre.
A magyar gazdaság szempontjából jó hír, hogy Németországból érkeznek biztató hírek, a ZEW index előretekintő komponense többéves csúcsra nőtt januárban, miközben a német iparból is jobb termelési és megrendelési számok érkeztek, mint korábban. Mindez azért lényeges, mert amint az elmúlt években megtanultuk: a német gazdaság vesszőfutása a magyar gazdaságnak is fájdalmas.
