Itt a fordulat? Váratlanul kilőtt a német gazdaság egyik fontos mutatója, amiből Magyarország csak profitálhat
Jelentősen javultak a gazdasági várakozások Németországban 2026 első hónapjában: a ZEW hangulatindex 13,8 ponttal 59,6 pontra emelkedett – derül ki a német ZEW kutatóintézet felméréséből.
Itt a fordulat? Váratlanul kilőtt a német gazdaság egyik fontos mutatója, amiből Magyarország csak profitálhat
A hirtelen hangulatjavulás azért is számít meglepetésnek, mert a Egyesült Államok éppen a múlt hétvégén további vámokat jelentett be. A vámháború pedig értelemszerűen az olyan exportra termelő országoknak fáj a leginkább, mint Németország. Ennek ellenére a ZEW mostani felmérése szerint az exportorientált iparágak egyes területein jelentős javulást tapasztaltak.
A ZEW hangulatindexe utoljára 2021 júliusában járt ilyen magas szinten.
Különösen az acél- és fémipar, valamint a gépipar egyenlege nőtt – 18,2, illetve 22,7 ponttal. Az autóipar egyenlege 16,5 ponttal, mínusz 5,5 pontra emelkedett. A vegyipar és gyógyszeripar, valamint a villamosipar egyenlege is javult, 12,4, illetve 14,0 ponttal. Ezek az eredmények összhangban vannak a 2025. novemberi ipari termelési adatokkal, amelyek jelentősen jobbak voltak a vártnál, és a megrendelések meglepően erős növekedésével. A kutatóintézet felhívja arra is a figyelmet, hogy Mercosur-megállapodás valószínűleg szintén javította az exportigényes ágazatok kilátásait. Az Egyesült Államok kiszámíthatatlan kereskedelempolitikája azonban további terhet ró a német exportágazatra.
A ZEW index meredeken emelkedik. 2026 fordulópontot jelenthet
– kommentálta a legfrissebb eredményeket dr. Achim Wambach professzor, a ZEW elnöke, aki szerint a pozitív gazdasági várakozások ellenére további erőfeszítéseket kell tenni Németország üzleti helyszínként való vonzerejének erősítésére a fenntartható növekedés lehetővé tétele érdekében.
Akár 6000 eurós állami támogatást is adhat a német kormány az elektromos autókra
A váratlan hangulatjavulás összefüggésben lehet azzal is, hogy 2026. január elsejével Németország újraindította az elektromos autók állami támogatását. A program keretében a jogosultak 1500 és 6000 euró közötti egyszeri hozzájárulást kaphatnak attól függően, hogy milyen típusú járművet választanak, mekkora a háztartásuk adóztatható éves jövedelme, és hány gyermeket nevelnek.
Az előző német vezetés még 2024 januárjában vezette ki az álmai támogatást, ami akkor hirtelen több mint 30 százalékos zuhanást eredményezett az elektromos autók regisztrációjában.
Bár tavaly már nőtt az elektromos autók eladása 43 százalékkal, a program tovább élénkítheti a keresletet, aminek leginkább az autógyártók örülhetnek.
Az új személygépkocsik regisztrációja 2025-ben elérte a 2,9 millió járművet, ami 1,4 százalékkal magasabb az előző évinél, a kereslet még mindig nem állt helyre teljesen az öt évvel ezelőtti koronavírus-válság okozta visszaesés után. Összehasonlításképpen, 2019-ben 3,6 millió új autót regisztráltak.
A német prémium márkák pedig egyáltalán nincsenek jó formában, tavaly a harmadik negyedévben:
- a Volkswagen Group 1,3 milliárd eurós működési veszteséget könyvelt el,
- Mercedes‑Benz bevétele 8 százalékkal csökkent, a profitja pedig mintegy felére zuhant egy év alatt.
- Jelenleg az üde kivételt a Magyarországon is gyártó BMW jelenti, amelyet eddig elkerültek a nehézségek.
Ami a német gazdasági várakozásokat illeti, a tavalyi 0,2 százalékos GDP-növekedés a Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint 2026-ban 1,1 százalékkal emelheti a kibocsátást. Erősen árnyalja a képet azonban, hogy az IMF egy évvel ezelőtt is ugyanekkora növekedésre számított, pedig tavaly jelentős költségvetési lazításról döntött a Merz-kormány, ami érthetően nagyobb felpattanást indokolna két év recesszió és egy stagnáló év után.
Ezért fontos a magyar gazdaságnak
A magyar gazdaság számára is fontos lenne, hogy Németország magára találjon. A hazai GDP 2024 után 2025-ben mindössze 0,5 százalékkal nőtt, ami igencsak gyenge teljesítmény ahhoz képest, hogy a kormány és a nemzetközi intézetek is előzetesen 3 százalék körüli növekedést vártak.
Hogy a várt a fellendülés elmaradt Magyarországon, az a gazdaság szerkezetéből is fakad: a magyar gazdaság ugyanis kis nyitott gazdaság, az export súlya a GDP-hez viszonyítva 80 százalék körül van, tehát a gyenge külső kereslet jelentős visszahúzó erőt jelent a növekedésben.
Ráadásul különösen sújt minket a korábban válságállónak hitt német prémiummárkák szenvedése. A tavalyi első fél éven az Európai Autóipari Szövetség, az ACEA adatai szerint 7 százalékkal csökkent a hazai járműgyártás kibocsátása, kétéves viszonylatban pedig 14 százalékkal, ami magyarázza a hazai gazdaság szenvedésének okait.
Ugyanakkor a teljes képhez az is hozzátartozik, hogy az európai autóipar jelenleg a technológiai átállás fázisában van, a Mercedes vagy az Audi is teljesen új modelleket vezetett be az elmúlt időszakban, ezek felfutása, mint a héten beindított GLB sorozatgyártásához még idő kell. Az viszont egyértelmű pozitívum, hogy a németországi cégek továbbra is vonzó befektetésként tekintenek Magyarországra, ezt bizonyítja, hogy január 6-án jelentette be a Mercedes, hogy a második negyedévtől az A-osztály gyártását Kecskemétre telepíti.
