Mindennek klappolnia kellene ahhoz, hogy összejöjjön Nagy Márton idei növekedési álma

Ahhoz, hogy 2 százalék felett növekedjen a magyar GDP 2025-ben, egy olyan sorozatot kellene produkálnia a magyar gazdaságnak, amelyre nagyon-nagyon ritkán volt példa a gazdaságtörténetben – mondta Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Április 29-én közölte a Központi Statisztikai Hivatal az első negyedéves GDP-adatokat, amelyek finoman szólva sem mutatnak biztató képet a magyar gazdaságról. 

Nagyon sok tényezőben kellene fordulat a nagyobb növekedéshez

Bár az elemzők és a jegybank is a növekedés óvatos, de fokozatos felpörgését várta, ehelyett negyedéves alapon 0,2 százalékkal, míg éves alapon 0,4 százalékkal csökkent a kibocsátás, azaz elmaradt a várt erőteljes évkezdet. 

Virovácz Péter szerint ehhez a második negyedévtől kezdve nagyon sok tényező kedvező együttállására lenne szükség:

1. Ilyen a fogyasztás, bár jelenleg ez húzza a növekedést, az elemző szerint egyre kisebb mértékben, emiatt kellene egy újabb erős impulzus.
2. A beruházások terén szintén erős felpattanás kellene, aminek egyelőre nem látszik semmilyen jele, és a költségvetésben sincs elég mozgástér. Egyedül a vállalati szektorban és a háztartásoknál van tartalék beruházni, ehhez azonban a vállalatoknak és háztartásoknak sokkal pozitívabban kellene látniuk a jövőt, hogy hajlandók legyenek beruházni vagy nagy értékű vásárlásokba bocsátkozni.
3.  Harmadrészt „nagyon-nagyon drasztikus, már-már 180 fokos fordulatra lenne szükség” a külső keresletben. Egész egyszerűen szenved a magyar ipar, amelynek megrendelésállománya 10 százalékos mínuszban van.

Ez utóbbinál kellene tehát lényegében egyik hónapról a másikra megtapasztalni egy olyan éles fordulatot, ami kihúzhatná a gödörből a magyar ipart. 

– mondta az ING Bank vezető elemzője, aki szerint innentől kezdve a 2 százalék feletti növekedés csak papíron érhető el, de a valóságban, így, hogy már május közepén járunk, már nagyon nehéz elképzelni, hogy megvalósítható. Ezért az elemző szerint a realitás az, hogy 1 és 2 százalék között lesz idén a magyar GDP-növekedés, egészen pontosan 1,2-1,3 százalékos bővülésre számít.

Tovább súlyosbodhatnak a magyar ipar gondjai

„Az első negyedéves adat alapján egy 2 százalékos növekedés az idén csodaszámba menne, különösen ha figyelembe vesszük azokat a kockázatokat, amelyek még nem rontották a gazdasági teljesítményt, de ronthatják” – ezt mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, aki szerint ilyen kockázat a vámháború kiéleződése, a vámok tényleges életbe lépése vagy az orosz energiáról való kikényszerített leválás, amelyet az Európai Bizottság már részben idén el akar érni, ami pedig magasabb beszerzési árakat jelentene. 

Pedig így is nagyon helyzetben van az ipar. Bár a részletes GDP-adatokat még nem ismerjük, az szinte biztosra vehető, hogy továbbra is az egyik legnagyobb visszahúzó erő a hosszú ideje szenvedő ipar. A magyar gazdaság is megsínyli, hogy erőtlen a külső kereslet, ami lecsapódik a visszaeső megrendelésállományban és ipari teljesítményben. És akkor még nem beszéltünk a vámháború hatásáról.

A vámháború még nem is jelent meg a GDP-adatokban

Fontos látni, hogy az első negyedéves GDP-adatokban még nem jelent meg a vámháború hatása, erre leghamarabb a második- harmadik negyedében kerülhet sor Virovácz szerint, vélhetően akkorra fog átfutni a termelői és beszállítói láncokon. A Nemzetközi Valutaalap mindenesetre a Világgazdasági kilátások című kiadványában már erre hivatkozva rontott a növekedési előrejelzésein, így idén globálisan 2,8 százalékos, jövőre pedig 3 százalékos növekedésre számít, szemben a korábbi 3,3 százalékos bővülésről szóló prognózisával. Az IMF szerint a magyar gazdaság sem ússza meg a kilátások romlását: 

Öröm az ürömben, hogy a magyar gazdaság nincs egyedül, a régiós országokban szintén visszavágták a növekedési előrejelzéseket: 

• Romániában idén a korábbi 3,3 százalék helyett már 1,6 százalékos,
• Szlovákiában 1,2 százalékos,
• Csehországban 1,6 százalékos GDP-bővülést várnak, 
• Lengyelország az egyedüli kivétel, ahol idén is 3,2 százalékos növekedésre számítanak.

Regős a vámháborúval kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a vámoknál nem csak a vámok kivetésének, de már az azzal kapcsolatos bizonytalanságnak is lehet szerepe, ez pedig már az áprilisi adatokat is visszavetheti – a cégek inkább visszafogják az exportot, hiszen nem tudják, hogy az milyen áron ér oda, tudják-e értékesíteni. 

„Hogy ezt követően felpattanás lesz, mert születik valamilyen megállapodás Trumppal vagy pedig visszaesés az iparban, ezt még nehéz megmondani. A vámok azonban nemcsak közvetlenül hatnak Magyarországra, hanem közvetve is: a német gazdasági teljesítményt is visszafogják, így egy jelentősebb vámháború esetén nem csak az idei növekedés úszhat el, de a következő éveké i” –, vélekedik az elemző. 

Nagyon várjuk a német gazdaság feltámadását

Persze nagy kérdés, hogy a német gazdaság mikor talál magára, amely immár két éve recesszióban van, és idén várhatóan csak stagnálni tud. A magyar gazdaság már pedig ezer szállal kötődik Németországhoz, így ha valamit megtanultunk az elmúlt egy évben, az az, hogy ha a német gazdaság köhög, az Magyarországot is azonnal megfertőzi. Épp ezért előzte meg nagy várakozás Magyarországon Friedrich Merz kancellárrá történő megválasztását, akit ugyan különös körülmények közepette sikerült megszavazni, de gyors döntéseket ígért a gazdaság feltámasztására. Ráadásul mintha már túl lenne közben a nehezén is a német ipar.

– utalt az ING Bank vezetője elemzője arra, hogy a német ipar teljesítménye és megrendelésállománya márciusban váratlanul emelkedett, ami talán a fordulatot mutatja. Persze egy fecske nem csinál nyarat, de szerinte ha a következő hónapokban is látunk hasonlóan kedvező adatokat, akkor kijelenthetjük, hogy végre valami pozitív változás zajlik. „Mire ez megjelenik azonban a magyar gazdaságban, az nagyjából egy-két negyedév, tehát jó esetben a harmadik-negyedik negyedév GDP-adata lehet jobb növekedésben” – jegyezte meg Virovácz Péter.

Az év végén lehet talán 3 százalék fölött a növekedés

Bár rengeteg kockázat övezi az idei makropályát, a következő hónapokban ha lassan is, de gyorsulhat a növekedés. A Gránit Alapkezelő közgazdásza úgy számolt, hogy ha a második és harmadik negyedévben negyedéves alapon 0,5-0,5 százalékos növekedés lenne, ami szerinte nem túlzottan erős, de nem is teljesíthetetlen, akkor a harmadik negyedév növekedésére 1,4 százalék adódik. Ha mindkét negyedév 1,0 százalékos növekedést hoz, akkor a harmadik negyedév 2,4 százalékos növekedést ér el. Ez már egy optimista pálya, de nem kizárt. 

– állítja Regős, ennek valószínűségét növeli, hogy a kormányzat által elindított programok, mint a Demján Sándor-program vagy a két-három gyermekes anyák szja-mentessége, lényégében ekkora érnek be. 

Mindent egybevetve, az elemző szerint, ami reálisan elérthetőnek tűnik idén, az az egy 1 százalék körüli, szerencsés esetben 1,5 százalékos növekedés.