Kinyitotta a pénzcsapot Nagy Márton: ezért ugrott meg hirtelen 1700 milliárd forinttal a költségvetési hiány az év végén
Közzétette a Nemzetgazdasági Minisztérium a 2025-re vonatkozó részletes államháztartási jelentést. Az előzetes adatokat még január 8-án publikálták, ami akkor kisebb meglepetést okozott, miután az év utolsó hónapjában óriási hiány halmozódott fel a magyar költségvetésben. Decemberben egyetlen hónap alatt 1668 milliárd forinttal nőtt a deficit, ami közel 700 milliárd forintos túllépést jelentett a tavaly novemberben – másodszor – módosított hiánycélhoz képest. Összességében pedig 2025-ben a költségvetés pénzforgalmi hiánya elérte az 5738 milliárd forintot, ami abszolút rekordnak számít.
Kinyitotta a pénzcsapot Nagy Márton: ezért ugrott meg hirtelen 1700 milliárd forinttal a költségvetési hiány az év végén
A részletes adatokból az derült ki, hogy a 2025-ös költségvetés 39 728 milliárd forintos éves bevételi előrányzatából 39 191 milliárd érkezett be, ami 101,2 százalékos teljesülés. A kiadások azonban még ennél is jobban emelkedtek: 42 851 milliárd forint helyett 44 930 milliárdot költött el a kormány, tehát a tervet 4,9 százalékkal, összegszerűen 2080 milliárd forinttal lépte túl.
Jól tükröződik a költségvetés számaiban a magyar gazdaságban tapasztalható kettőség: míg a vállalatokat érezhetően megviselik a mostani nehézségek, emiatt kevesebb adót is fizettek be, addig a fogyasztás kvázi pörög.
A gazdálkodó szervezetek befizetései közel 10 százalékkal maradtak el a tervhez képest, ennek legnagyobb hányadát a társaságiadó-befizetések jelentik, amiből 325 milliárdd forinttal kevesebb bevétele keletkezett az államkasszának, mint amivel a kormány eredetileg tervezett.
Ezzel szemben a fogyasztáshoz kapcsoló adóknál szinte alig érződik a gazdaság stagnálása. Már júliusban írtunk róla, hogy szép csendben megszűnt a magyar gazdaság egyik legnagyobb problémája, miután egy ideje a vártnak megfelelően alakulnak az áfabefizetések. Emlékezetes, az áfabefizetések elmaradása 2023-ban gigantikus, 1000 milliárdos lyukat ütött a büdzsében, emiatt a 2024-es büdzsét is újra kellett írni.
Ehhez képest most áfából 8265 milliárd realizálódott a költségvetésben, ami mindössze 12 milliárd forint elmaradás az előirányzathoz képest. Tehát a belső fogyasztáson egyáltalán nem érződik, hogy a magyar gazdaság tavaly mindössze 0,5 százalékkal nőtt.
Az uniós forrásokból ugyanakkor a vártnál jóval kevesebb bevétel érkezett a költségvetésbe. A kormány eredetileg 2235 milliárd forinttal számolt ezen a jogcímen, amelyből végül mindössze 816 milliárd forint teljesült. Az NGM korábban jelezte, hogy a decemberben jelentkező, kiugró hiány egyik fő oka az volt, hogy a 2025. évi pénzforgalmi hiányt 248 milliárd forinttal megemelte az Európai Bizottság késedelmes utalása. A tárca tájékoztatása szerint a bizottság a közösségi költségvetés átmeneti likviditáshiányára hivatkozva nem teljesítette az összeget december utolsó napjaiban, ám ezt azóta már átutalta.
A decemberi magas hiány egyik oka lehet még az állami vagyonhoz és beruházásokhoz kapcsolódó kiadások hirtelen megugrása.
Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadásoknál 486 milliárd forinttal kalkulált a szaktárca, végül azonban 1034 milliárdot fizetett ki, csak novemberben közel 400 milliárdot költött el erre a kormányzat. Külön jogcímet alkotnak az állami beruházási fejezet kiadásai, erre egy éve még 202 milliárdot szánt, ehelyett 528 milliárdot fordított a kormány. Tehát csak e két soron több mint 800 milliárddal lépte túl az előirányzatot.
A kamatkiadások esetében is a terv felett fizetett a kormány, összességében 4197 milliárdot költött az államadósság törlesztésére.
Több kiadást előrehozhatott a kormány
Eredetileg 4122 milliárd forintos pénzforgalmi hiány mellett tervezte meg a 2025-ös költségvetést a szaktárca, amit aztán többször módosított év közben:
- előbb júniusban növelte 4774 milliárd forintra, majd
- novemberben 5055 milliárd forintra.
A hiánycél emelését legutóbb november elején jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki a vártnál lassabb GDP-növekedéssel és a kormány gazdaságot támogató intézkedéseivel magyarázta a kormány lépését. Az új célkitűzés a 2024-es GDP 4,9 százalékának megfelelő hiányszint tartása lett 2025-re és 2026-ra.
Ezért is volt meglepetés a decemberi magasabb hiányadat, amit az elemzők szerint az államháztartási folyamatok nem feltétlen indokoltak.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt mondta a Világgazdaságnak, hogy nagy piaci felzúdulást a decemberi hiány nem okozott. „Év végén azt szoktuk látni, főleg az elmúlt néhány évben, hogy a költségvetési kiadások farnehezek.”
Ezekből arra következtetek, hogy történhettek olyan kifizetések, amelyek vagy uniós projektekhez kapcsolhatók, vagy a 2026-os évet terhelik eredményszemléletben, csak előrehozták ezeknek a fizikai kifizetését
– indokolta a magasabb hiányt az elemző, aki szerint egyrészt volt rá keret, mert megvolt a kincstári egységes számlán (kesz) a szükséges pénz, másrészt az is benne lehet a pakliban, hogy így tehermentesítették a 2026-os költségvetést.
A kormány azért is dönthetett arról, hogy több kiadást előrehoz, mert az idei büdzsében tetemes kiadási tételek jelennek meg. A jövedelmi transzferek, mint a fegyverpénz, a két-három gyermekes anyák szja-mentessége, a családi adókedvezmény megduplázása vagy a 14. havi nyugdíj első heti részlete a GDP 2 százalékának megfelelő összeget, mintegy 1600-1700 milliárd forintot takarnak. Emiatt a Költségvetési Tanács már tavaly figyelmeztette a kormányt, hogy a rendelkezésre álló mozgásteret kihasználta.
Egyébként ez nem teljesen szokatlan gyakorlat, a korábbi években is hasonló folyamatot láthattunk. A Covid óta az év utolsó két hónapjában rendre lazábbá válik a költségvetés, novemberben és decemberben alsó hangon 1000 milliárdos növekedést látni a hiányban. Érdekes egybeesés, hogy utoljára pont a világjárvány évében, 2020-ban történt hasonlóan nagy ugrás az év végén, akkor két hónap alatt megduplázódott a deficit 2604 milliárdról 5311 milliárd forintra. Ezúttal a növekedés „csak” 2070 milliárd forint.
Így is teljesülhet az ötszázalékos hiány
Fontos rögzíteni: az, hogy a pénzforgalmi deficit ilyen magas lett, nem feltétlenül jelenti, hogy az eredményszemléletű is, tehát még összejöhet az 5 százalékos hiánycél. Az már más kérdés, hogy a magasabb pénzforgalmi hiány az államadósságban biztosan meg fog jelenni.
Nagy Márton az Indexnek korábban adott interjújában így fogalmazott: „Ki kell emelni, hogy a 2025. évi pénzforgalmi hiányt 248 milliárd forinttal növelte, hogy az Európai Bizottság a közösségi büdzsé likviditáshiányára hivatkozva, az előírt határidőt nem tartva, ekkora összeget nem utalt át december utolsó napjaiban. Ezek az összegek várhatóan január első felében érkeznek meg. Ami az eredményszemléletű hiányt illeti, 2025-ben várhatóan 4,9 százalékot tett ki, míg az államadósság szintje 74,6 százalék körül alakulhatott, amelyek belesimulnak az uniós átlagba.”
Mindez tehát azt jelenti, hogy az államadósság két egymást követő évben is emelkedni fog. Bár a hiányhoz hasonlóan novemberben az államadósság szinten tartásáról beszélt a miniszter, már korábban következtetni lehetett, hogy végül magasabb is lehet.
Júliusban egy háttérbeszélgetésen következetesen 74 százalékos adósságszintről beszélt, sőt azt is mondta, hogy szerinte 2026 előtt nem is fog érdemben csökkenni az államadósság. Pedig azt ő maga is elismerte, hogy a forint erősödése sokat segíthetett volna az adósság faragásában. A hazai fizetőeszköz egy év alatt az euróval szemben 6 százalékot erősödött, ami nagyjából 1,5 százalékponttal csökkentette a magyar államadósságot.
