„2002-ben az akkori ellenzéki miniszterelnök-jelölt azt mondta: a gazdaság jó állapotban van, és csak azon kellett gondolkodni, hogyan osszuk el a megtermelt pénzt. Innen jutottunk el oda, hogy tavaly egyetlen lépésre voltunk a göröghöz hasonló összeomlástól. A kormányváltás óta sok lépést tettünk a jó irányba, de még mindig veszélyzónában vagyunk” – mondta a Metropolnak adott interjújában Orbán Viktor miniszterelnök, az Országvédelmi Akcióterv meghirdetését indokolva.
A miniszterelnök leszögezte: „Európát és benne Magyarországot is a bankárkorszak tette tönkre. Az elmúlt 15-20 évben elhitették az emberekkel, hogy következmények nélkül lehet eladósodni, és hogy örökké nyakló nélkül lehet majd olcsó hitelekhez jutni. Voltak olyan országok, ahol a kormányok az emberek oldalára álltak, és megvédték őket a bankárkorszak rossz hatásaitól: Romániában, Lengyelországban nem is terjedt el a kockázatos devizahitelezés”. Ugyanakkor kijelentette: „Magyarországon a vezetők a bankok oldalára álltak. A kormányváltással azonban lehetőséget kaptunk arra, hogy lezárjuk a bankárkorszakot, megvédjük a becsapott embereket, és véget vessünk annak, hogy minden veszteséget és kockázatot az emberek viselnek”
Orbán Viktor szerint a szocialista kormányok nem akadályozták meg, hogy a bankok becsapják az embereket, akik így tömegesen kötötték az olyan szerződéseket, amelyek alapján a profit a banké, a veszteség és a kockázat pedig a hitelt felvevő ügyfélé.
„A bankárkorszak eszközeivel nyilván lehetetlen a megoldás, ezért olyan új eszközöket vetettünk be, mint a kilakoltatási moratórium, a kedvezményes bérleti konstrukciók, az árfolyamgát, vagy most a végtörlesztés lehetősége. Azt pedig megszoktuk, hogy a nem szokványos intézkedéseink eleinte hangos tiltakozásokat váltanak ki: sokan bírálták a multi-adót, a bankadót, a nyugdíjrendszer újjászervezését, és most ez van a devizahitelesek ügyében is. De azt látjuk, hogy a ma még mindenki által támadott intézkedések holnap már megfontolásra érdemesek, holnapután mérlegelik, jövő héten pedig több európai országban be is vezetik őket” – vélekedett a miniszterelnök.
Elmondta, rendezik a családok helyzetét, akik az otthonukat ajánlották föl a fedezeteként. Ebbe beletartoznak a szabad felhasználású jelzáloghitelesek is a miniszterelnök szavai szerint. „Minden hitel, ahol a tét az, hogy elviszik-e a fedelet a család feje fölül. Elsőként azokról gondoskodtunk, akik a kilakoltatás szélére jutottak; az árfolyamgát lehetőségével pedig azokról, akik már alig tudták fizetni a törlesztőrészleteket. A harmadik csoport, akik még tudnak fizetni, de nehezen tudnak a felszínen maradni, nekik szól a végtörlesztés lehetősége” – nyilatkozta Orbán.
„Az önkormányzatoknál, cégeknél szakértők segítettek belátni, hogy milyen kockázatot vállalnak. Az ily módon védtelen magánszemélyeket viszont szinte becsalták a devizahitelekbe. A többségnek fogalma sem volt a kockázatokról” – szögezte le.
„Az európai helyzetet látva a svájci frank árfolyama várhatóan hosszú időn keresztül nem megy vissza arra a szintre, amilyen szinten a többség a hitelt fölvette. Ezért érdemes élni a végtörlesztéssel. Akár úgy, hogy a szükséges összeget összeszedik barátoktól, rokonoktól, akár úgy, hogy forinthitelt vesznek fel. Forintban sem jó adósnak lenni, de még mindig sokkal biztonságosabb, mint devizában” – tanácsolta a miniszterelnök.
Úgy kalkulálunk – folytatta –, hogy a bankok fognak forinthiteleket nyújtani. De ha a kényszerhitelezést előírnánk, az valóssá tehetné a félelmeket, amelyeket ma alap nélkül mondanak, miszerint megrendülne a bankrendszer. A kormány javaslata azonban ilyen kockázattal nem jár, pénzügyileg tartható, mert a betétesek pénzét semmiképp sem akartuk veszélybe sodorni.
