Halványak az EU zöldtervei

Kiábrándítónak tartja az Európai Tanács azon döntését Thomas Becker, az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA) vezérigazgatója, hogy az uniós tagországoknak 2030-ig csak energiafelhasználásuknak csak a 27 százalékát kell megújuló forrásból fedezniük, ráadásul úgy, hogy azt sem lehet biztosan tudni, mit is jelent a célszám kötelező jellege.

Azzal pedig végképp nem lehet mit kezdeni, hogy mi értelme van a nem kötelező jellegű, 30 százalékos célszámnak, hiszen a nem kötelező jelleg már önmagában a komoly szándék hiányára utal. Így viszont nem valósítható meg az EU azon célja, hogy világviszonylatban élre álljon a zöldenergia hasznosításában, az érintett iparágak (kiemelten a szélenergia ipar pedig kritikus helyzetbe kerülnek, ha nem látható, hogy hosszú távon milyen lesz, ha lesz a finanszírozásuk szempontjából stabil szabályozás. Thomas Becker nem remél sokat az európai „interkonnektivitás” tervétől sem az energiabiztonság terén.

Az Európai Tanács döntés szerint ugyanis 2030-ig 15 százalékosra kell növelni az energiapiacok összekapcsolását, csakhogy Becker szerint e terv nem veszi figyelembe az európai politikai helyzetet. „Energiaválság közepén állunk, amikor Oroszország miatt a tagországok az addigi gázellátásuk kiváltásán dolgoznak. Ilyen helyzetben futtatnának meg az államok vezetői egy jelentés nélküli javaslatot, amely semmivel sem javítaná sem az Ibériai-félsziget gázkapcsolatait, sem a Baltikum gázellátását, vagyis magára hagyná a belső energiapiacok fejlődését” – jelentette ki az elgondolásról.
Nem derűlátók mások sem.

A Greenfo értékelése szerint az október 23-án elfogadott célkitűzések alacsonyak, így lelassítják a megújuló energia terjedéséért tett erőfeszítéseket, és Európát a szennyező és drága üzemanyagtól való függőségben tartják. A szakportál a Greenpeace EU ügyvezető igazgatóját, Mahi Sideridou-t idézi, aki úgy látja, hogy az éghajlatváltozás elleni globális küzdelemnek radikális sokkterápiára van szüksége, de amit az EU nyújt, nem több egy kis repülősónál.

A kifogásolt, illetve kevesellt, 2030-ig szóló célkitűzések a következők: az üvegházhatású gázok kibocsátásának az 1990-esnél legalább 40 százalékkal kell kisebbnek lenniük az EU-n belüli ellentételezés nélkül, a megújuló energiáknak legalább 27 százalékot kell képviselniük az EU energiafelhasználásában, az energia-megtakarítást pedig legalább 27 százalékkal kell javítani, de nem kötelezően.

E szám a 2020-as felülvizsgálatkor 30 százalékra emelhető. Mindez várhatóan 2015-ben kapja meg az uniós jogi kereteket. A mostani szabályozás szerint az alacsonyabb bevételekkel rendelkező EU-tagországok támogathatják az energetikai korszerűsítéseket és az energiahatékonyság javítását, de a pénzt nem feltétlenül a meghirdetett célkitűzések szerint költötték el.

Magyarország sem jár az élen

Magyarországon 2010 óta nem adható ki engedély olyan szélerőmű építésére, amely rákapcsolódhat az országos villamos energia hálózatra. Évek óta lebegtetik a megújuló alapú energiatermelés új szabályozási rendszerének (METÁR) a bevezetését is, de azt sem mondják ki hivatalosan, hogy nem is lesz METÁR, és marad a régi, módosított támogatási rendszer. Közben folyik a megújuló alapú energiatermelés cselekvési tervének a felülvizsgálata, vagyis egyelőre itt is bizonytalanság van. A zöldenergia termelése 2013-ban ezzel együtt nőtt.