A miniszteri biztos szerint a multiknak is jó lehet a vasárnapi zárva tartás
– Fél évre kapott mandátumot, de pár hét múlva elfogadnak minden, a nagy kereskedőláncok számára hátrányos új törvényt. Akkor miért van szükség a fél éves kinevezésére?
– Mert például a vasárnapi nyitva tartásról szóló polémiát, vagy a kormányzat kereskedelempolitikai stratégiájának alakítását érdemes külön kezelni az élelmiszerláncok, vagy a dohányipar által fizetendő adók kérdéskörétől. Utóbbiak a költségvetést közvetlenül érintő tételek, az ezekről szóló döntés valóban lezárulhat néhány héten belül, a jövő évi büdzsé elfogadásával. A vasárnapi nyitvatartás témakörében, vagy az ágazatot érintő stratégiai kérdésekben a kormányzatnak időre van szüksége ahhoz, hogy az elképzeléseket összehangolja, illetve a lehetőséghez képest konszenzusos, az érintettek többsége számára elfogadható döntések szülessenek. Nem titok, hogy a most napirenden lévő ügyeken kívül vannak olyan új topikok is, amelyeket még csak most készülünk megnyitni, olyan témakörök, amelyben 25 éves lemaradásban vagyunk.
– Mire gondol?
– Rendet kell tenni a kereskedelemben, azt szeretnénk, hogy végre átfogó szabályozás szülessen ezen a területen is.
– Átírják a kereskedelmi törvényt is?
– Az állam feladata a fogyasztók védelme. A kereskedelem folyamatosan változik, átalakul, megjelennek új kiszolgálási formák. Joggal várják el a választók, hogy a kormányzat hatékonyan lépjen fel az érdekükben legyen szó az élelmiszerek biztonságáról, vagy a vásárlók jogainak védelméről.
– Mi fog történni önök szerint, ha nem lesz vasárnap nyitva egy üzlet sem, viszont magasabbak lesznek az adók és megkövetelt a nyereség? Ez egyrészt áremeléseket jelent, másrészt elbocsátásokat.
– A jelenlegi nyitva tartási rend valójában a multinacionális kereskedelmi láncoknak sem jó, hiszen a vasárnapi nyitva tartás többletköltséget jelent. Például bérpótlékot kell fizetni az alkalmazottaknak. Érdemes megnézni, hogy bármelyik nagy láncnál hány pénztár van nyitva vasárnap. Tehát inkább az egymás közötti verseny az, ami a jelenlegi rossz rendszert fenntartja. Persze a téma körüli vitában erről a tényről a láncok vezetői hajlamosak megfeledkezni. Nem véletlen, hogy az EU-n belül a kormányoknak kellett a piaci folyamatokba beavatkozni, és a versenyt ilyen értelemben, de végül is korlátozniuk. Ausztriában vagy Németországban sem lettek drágábbak az élelmiszerek azért, mert vasárnap nincsenek nyitva az üzletek. A kereskedelem bevételei sehol sem csökkentek, a fogyasztási szokások alakultak át. Én magam azon az állásponton vagyok, hogy a kereskedelemben – nyitva tartási rendtől függetlenül – inkább a munkaerőhiány a jellemző, és nem elbocsátásokra kell felkészülni. Ugyanakkor a kormánynak megvannak az eszközei arra is, hogy szükség esetén megvédje ezeket a munkahelyeket.
– Az, amit most előterjesztettek, egy bizonyos érdekkörnek jó, de nem a vásárlóknak. Azért talán jelent valamit, hogy a multiknak a legnagyobb a forgalma. Például azt, hogy az emberek ott szeretnek vásárolni.
– Sajnálatos, hogy az ellenérdekeltek azonnal előhúzták a „multi ellenes” kártyát. Itt egyáltalán nem erről van szó. Anélkül, hogy mélyfilozófiai okfejtésbe kezdenék, úgy gondolom, hogy igaza van a KDNP-nek abban, hogy jó volna bizonyos társadalmi alapkérdésekben kiegyeznünk. Ilyen kérdés többek között az is, hogy a kereskedelemben dolgozóknak – és vegyük figyelembe azt is, hogy alapvetően női alkalmazottakról beszélünk – milyen mértékben ”kötelességük” áldozatot hozni a vásárlókért. Persze az is fontos, hogy a változással más nemzetgazdasági stratégiai érdekek – például a turizmusból, vendéglátásból származó bevételek – ne sérüljenek. Azt is meg kell vizsgálnunk, hogy az új szabályozás, hogyan tudja pozitív irányban átformálni a nagyvárosok és Budapest kereskedelmét, az agglomeráció helyett, a kiürült belvárosi üzleteket preferáltabbá tenni. Épp ezért szeretnénk, a lehető legkörültekintőbben eljárni ebben a kérdésben. Én úgy hiszem, hogy van középút.
– Miért akarják a külföldi láncokat kiszorítani, miért nem akarnak külföldi tulajdont látni a kereskedelemben?
– Egészen hosszú ideig vitatkozhatnánk arról, hogy ki szorított ki kit, a számok azonban beszédesek. Az elmúlt tizenöt évben fordult épp visszájára a hazai kereskedők aránya a kereskedelemben a külföldiekhez képest. Ma nagyjából 60 százalékban már a külföldi szereplőké a piac. De azért, mert a szektor adóterhei változnak, mert szeretnénk változást elérni a vasárnapi nyitva tartás kérdésében, vagy mert úgy gondoljuk, hogy nem fenntartható tovább, hogy néhány cég - papíron legalábbis - évek óta veszteséggel működik, ettől a kormány még nem akarja a külföldi multikat kiszorítani a piacról. Amögött, hogy a külföldi tulajdonú láncokat nagyobb arányban érintik az adóváltozások, nem a kormány valamiféle büntetési szándéka, hanem az az egyszerű tény áll, hogy nagyobb arányban és súllyal szerepelnek a szektorban, az ő nyereségük a legnagyobb.
– A multinacionális cégek a kormánynak is hasznosak, nem? Rendesen fizetik a járulékokat minden dolgozó után, ott beütik a teljes forgalmat, ott ellenőrizhető az áru származása minden további nélkül.
– A külföldi láncok valóban fontos partnerei a kormánynak, beruháznak, több tízezer embert foglalkoztatnak. De az is igaz, hogy néhányan közülük hatalmas profit mellett papíron folyamatos veszteséget mutatnak ki. Nekünk ezt a helyzetet nem érdekünk fenntartani. Rendet kell tenni a kereskedelemben. Mi azt szeretnénk, ha ez a haszon törvényes keretek között, megfelelő formában, itthon adózna. Ha a láncok trükköznek, a kormánynak kötelessége bezárni a kiskapukat.
– A dohányiparnál is ugyanez a játék. A nagyokra szabott különadót például ön nyújtotta be. Itt is próbálják kiszorítani a külföldi cégeket? Miért úgy állapította meg a sávokat, hogy pont a hazai cégeknek ne kelljen sokat fizetni?
– Még egyszer: nincs baja a külföldi cégekkel a kormánynak. De itt is ugyan az a helyzet, mint az élelmiszerkereskedelemben. A nagy hazai dohánygyárakat a külföldi multik privatizálták, így az intézkedések is őket érintik nagyobb mértékben. Mert a piacon náluk realizálódik a forgalom és a nyereség többsége is. A forgalomarányos sávokat úgy állapítottuk meg, hogy az adók kifizethetők legyenek, ne menjen tönkre egy vállalat sem, de a költségvetés is megfelelő bevételhez jusson.
– Ha finoman akarunk fogalmazni, azért önt a múltja nem arra predesztinálja, hogy a nagyobb, külföldi cégek érdekeit is figyelembe vegye. Durvábban: úgy néz ki, kikap otthon, ha nem a hazai kiskereskedőknek kedveznek a törvények.
– Büszke vagyok arra, hogy kereskedő családban nőttem fel, éppen ezért tudom, hogy milyen a pult másik oldalán állni. Az EU minden tagországában a nemzeti vállalatok érdekérvényesítő szerepe a legerősebb. Franciaországban a francia, Ausztriában pedig az osztrák cégek érdeke előrébbvaló. Nem látok abban ellentmondást, ha a Magyarországon a hazai cégek érdekeit figyelembe vesszük, de a külföldieket sem üldözzük el.
– Mi lesz a feladata? Ön a BKIK elnöke is – kettős a szerepe. Most akkor a kiskereskedőket képviseli a kormányban, vagy a kormányt képviseli a kereskedőknél? És minden kereskedők képvisel majd? A multikat is?
– A feladatköröm alapvetően a kereskedelempolitika kormányzaton belüli összehangolásáról szól, de természetesen szeretném az ágazat érdekeit is képviselni a kormányzat irányában. Minden kereskedőét. Sokszor a gazdaság és a politika nem ugyan azt a nyelvet beszéli. Ebben szeretnék mediátori szerepet betölteni. Éppen ezért előnynek látom, hogy a BKIK elnökeként pontosan látom a problémákat és a kereskedők elvárásait is.
Szatmáry Kristóf
A Fidesz országgyűlési képviselőjeként és a BKIK elnökeként is tevékenykedő Szatmáry Kristófot néhány hete nevezte ki Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kereskedelempolitika kormányzati koordinálásáért felelős miniszteri biztossá. A 39 éves miniszteri biztos az ELTE-n földrajz-, majd politológia szakán szerzett diplomát, és az egyetem alatt kezdett dolgozni a Századvég Politikai Iskola külsős munkatársaként. Két évet töltött el a Gazdasági Minisztérium Parlamenti Titkárságán, és mint osztályvezető távozott, 2002-ben visszatért a negyven főnek munkát adó családi kiskereskedő vállalkozás ügyvezetői pozíciójába. 2004-ben a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelmi tagozatának általános alelnökévé, 2008-ban a köztestület elnökévé választották. Szatmáry Kristóf 2006 óta országgyűlési képviselő, 2011 februárjától az idén júniusig a nemzetgazdasági tárca államtitkára volt.
