– Fél évre kapott mandátumot, de pár hét múlva elfogadnak minden, a nagy kereskedőláncok számára hátrányos új törvényt. Akkor miért van szükség a fél éves kinevezésére?
– Mert például a vasárnapi nyitva tartásról szóló polémiát, vagy a kormányzat kereskedelempolitikai stratégiájának alakítását érdemes külön kezelni az élelmiszerláncok, vagy a dohányipar által fizetendő adók kérdéskörétől. Utóbbiak a költségvetést közvetlenül érintő tételek, az ezekről szóló döntés valóban lezárulhat néhány héten belül, a jövő évi büdzsé elfogadásával. A vasárnapi nyitvatartás témakörében, vagy az ágazatot érintő stratégiai kérdésekben a kormányzatnak időre van szüksége ahhoz, hogy az elképzeléseket összehangolja, illetve a lehetőséghez képest konszenzusos, az érintettek többsége számára elfogadható döntések szülessenek. Nem titok, hogy a most napirenden lévő ügyeken kívül vannak olyan új topikok is, amelyeket még csak most készülünk megnyitni, olyan témakörök, amelyben 25 éves lemaradásban vagyunk.
– Mire gondol?
– Rendet kell tenni a kereskedelemben, azt szeretnénk, hogy végre átfogó szabályozás szülessen ezen a területen is.
– Átírják a kereskedelmi törvényt is?
– Az állam feladata a fogyasztók védelme. A kereskedelem folyamatosan változik, átalakul, megjelennek új kiszolgálási formák. Joggal várják el a választók, hogy a kormányzat hatékonyan lépjen fel az érdekükben legyen szó az élelmiszerek biztonságáról, vagy a vásárlók jogainak védelméről.
– Mi fog történni önök szerint, ha nem lesz vasárnap nyitva egy üzlet sem, viszont magasabbak lesznek az adók és megkövetelt a nyereség? Ez egyrészt áremeléseket jelent, másrészt elbocsátásokat.
– A jelenlegi nyitva tartási rend valójában a multinacionális kereskedelmi láncoknak sem jó, hiszen a vasárnapi nyitva tartás többletköltséget jelent. Például bérpótlékot kell fizetni az alkalmazottaknak. Érdemes megnézni, hogy bármelyik nagy láncnál hány pénztár van nyitva vasárnap. Tehát inkább az egymás közötti verseny az, ami a jelenlegi rossz rendszert fenntartja. Persze a téma körüli vitában erről a tényről a láncok vezetői hajlamosak megfeledkezni. Nem véletlen, hogy az EU-n belül a kormányoknak kellett a piaci folyamatokba beavatkozni, és a versenyt ilyen értelemben, de végül is korlátozniuk. Ausztriában vagy Németországban sem lettek drágábbak az élelmiszerek azért, mert vasárnap nincsenek nyitva az üzletek. A kereskedelem bevételei sehol sem csökkentek, a fogyasztási szokások alakultak át. Én magam azon az állásponton vagyok, hogy a kereskedelemben – nyitva tartási rendtől függetlenül – inkább a munkaerőhiány a jellemző, és nem elbocsátásokra kell felkészülni. Ugyanakkor a kormánynak megvannak az eszközei arra is, hogy szükség esetén megvédje ezeket a munkahelyeket.
– Az, amit most előterjesztettek, egy bizonyos érdekkörnek jó, de nem a vásárlóknak. Azért talán jelent valamit, hogy a multiknak a legnagyobb a forgalma. Például azt, hogy az emberek ott szeretnek vásárolni.
– Sajnálatos, hogy az ellenérdekeltek azonnal előhúzták a „multi ellenes” kártyát. Itt egyáltalán nem erről van szó. Anélkül, hogy mélyfilozófiai okfejtésbe kezdenék, úgy gondolom, hogy igaza van a KDNP-nek abban, hogy jó volna bizonyos társadalmi alapkérdésekben kiegyeznünk. Ilyen kérdés többek között az is, hogy a kereskedelemben dolgozóknak – és vegyük figyelembe azt is, hogy alapvetően női alkalmazottakról beszélünk – milyen mértékben ”kötelességük” áldozatot hozni a vásárlókért. Persze az is fontos, hogy a változással más nemzetgazdasági stratégiai érdekek – például a turizmusból, vendéglátásból származó bevételek – ne sérüljenek. Azt is meg kell vizsgálnunk, hogy az új szabályozás, hogyan tudja pozitív irányban átformálni a nagyvárosok és Budapest kereskedelmét, az agglomeráció helyett, a kiürült belvárosi üzleteket preferáltabbá tenni. Épp ezért szeretnénk, a lehető legkörültekintőbben eljárni ebben a kérdésben. Én úgy hiszem, hogy van középút.
– Miért akarják a külföldi láncokat kiszorítani, miért nem akarnak külföldi tulajdont látni a kereskedelemben?
– Egészen hosszú ideig vitatkozhatnánk arról, hogy ki szorított ki kit, a számok azonban beszédesek. Az elmúlt tizenöt évben fordult épp visszájára a hazai kereskedők aránya a kereskedelemben a külföldiekhez képest. Ma nagyjából 60 százalékban már a külföldi szereplőké a piac. De azért, mert a szektor adóterhei változnak, mert szeretnénk változást elérni a vasárnapi nyitva tartás kérdésében, vagy mert úgy gondoljuk, hogy nem fenntartható tovább, hogy néhány cég - papíron legalábbis - évek óta veszteséggel működik, ettől a kormány még nem akarja a külföldi multikat kiszorítani a piacról. Amögött, hogy a külföldi tulajdonú láncokat nagyobb arányban érintik az adóváltozások, nem a kormány valamiféle büntetési szándéka, hanem az az egyszerű tény áll, hogy nagyobb arányban és súllyal szerepelnek a szektorban, az ő nyereségük a legnagyobb.
– A multinacionális cégek a kormánynak is hasznosak, nem? Rendesen fizetik a járulékokat minden dolgozó után, ott beütik a teljes forgalmat, ott ellenőrizhető az áru származása minden további nélkül.
– A külföldi láncok valóban fontos partnerei a kormánynak, beruháznak, több tízezer embert foglalkoztatnak. De az is igaz, hogy néhányan közülük hatalmas profit mellett papíron folyamatos veszteséget mutatnak ki. Nekünk ezt a helyzetet nem érdekünk fenntartani. Rendet kell tenni a kereskedelemben. Mi azt szeretnénk, ha ez a haszon törvényes keretek között, megfelelő formában, itthon adózna. Ha a láncok trükköznek, a kormánynak kötelessége bezárni a kiskapukat.
– A dohányiparnál is ugyanez a játék. A nagyokra szabott különadót például ön nyújtotta be. Itt is próbálják kiszorítani a külföldi cégeket? Miért úgy állapította meg a sávokat, hogy pont a hazai cégeknek ne kelljen sokat fizetni?
– Még egyszer: nincs baja a külföldi cégekkel a kormánynak. De itt is ugyan az a helyzet, mint az élelmiszerkereskedelemben. A nagy hazai dohánygyárakat a külföldi multik privatizálták, így az intézkedések is őket érintik nagyobb mértékben. Mert a piacon náluk realizálódik a forgalom és a nyereség többsége is. A forgalomarányos sávokat úgy állapítottuk meg, hogy az adók kifizethetők legyenek, ne menjen tönkre egy vállalat sem, de a költségvetés is megfelelő bevételhez jusson.
– Ha finoman akarunk fogalmazni, azért önt a múltja nem arra predesztinálja, hogy a nagyobb, külföldi cégek érdekeit is figyelembe vegye. Durvábban: úgy néz ki, kikap otthon, ha nem a hazai kiskereskedőknek kedveznek a törvények.
– Büszke vagyok arra, hogy kereskedő családban nőttem fel, éppen ezért tudom, hogy milyen a pult másik oldalán állni. Az EU minden tagországában a nemzeti vállalatok érdekérvényesítő szerepe a legerősebb. Franciaországban a francia, Ausztriában pedig az osztrák cégek érdeke előrébbvaló. Nem látok abban ellentmondást, ha a Magyarországon a hazai cégek érdekeit figyelembe vesszük, de a külföldieket sem üldözzük el.
– Mi lesz a feladata? Ön a BKIK elnöke is – kettős a szerepe. Most akkor a kiskereskedőket képviseli a kormányban, vagy a kormányt képviseli a kereskedőknél? És minden kereskedők képvisel majd? A multikat is?
– A feladatköröm alapvetően a kereskedelempolitika kormányzaton belüli összehangolásáról szól, de természetesen szeretném az ágazat érdekeit is képviselni a kormányzat irányában. Minden kereskedőét. Sokszor a gazdaság és a politika nem ugyan azt a nyelvet beszéli. Ebben szeretnék mediátori szerepet betölteni. Éppen ezért előnynek látom, hogy a BKIK elnökeként pontosan látom a problémákat és a kereskedők elvárásait is.
Szatmáry Kristóf
A Fidesz országgyűlési képviselőjeként és a BKIK elnökeként is tevékenykedő Szatmáry Kristófot néhány hete nevezte ki Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kereskedelempolitika kormányzati koordinálásáért felelős miniszteri biztossá. A 39 éves miniszteri biztos az ELTE-n földrajz-, majd politológia szakán szerzett diplomát, és az egyetem alatt kezdett dolgozni a Századvég Politikai Iskola külsős munkatársaként. Két évet töltött el a Gazdasági Minisztérium Parlamenti Titkárságán, és mint osztályvezető távozott, 2002-ben visszatért a negyven főnek munkát adó családi kiskereskedő vállalkozás ügyvezetői pozíciójába. 2004-ben a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelmi tagozatának általános alelnökévé, 2008-ban a köztestület elnökévé választották. Szatmáry Kristóf 2006 óta országgyűlési képviselő, 2011 februárjától az idén júniusig a nemzetgazdasági tárca államtitkára volt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.