Bőven teljesítették a magyar társaságok a tőkekövetelményt
Maximálisan megfelelnek a magyar biztosítók a Szolvencia II. szabályozás tőkekövetelményeinek – mondta el Horváth Gyula, a Magyar Biztosítók Szövetsége CFO-szekciójának elnöke a napokban elkészült, a szavatolótőkéről és a pénzügyi képességekről szóló adatszolgáltatás alapján.
A szakember emlékeztetett: bár nem fordult elő biztosítói csőd a „jogelőd” Szolvencia I. szabályozás szerint sem, a kártartalékokon felül képzett tartalékok megképzésének előírása sok szempontból idejétmúlt volt. Egyebek mellett a szabályozás épp azokat a biztosítókat büntette további tőkeszükséglet előírásával, akik a prudens működés miatt túltartalékolták magukat. További probléma volt, hogy a szabályozás az egyedi kockázati tényezőkre nem terjedt ki. A szabályozás tehát megérett a korrek cióra, de a folyamatot gyorsította az is, hogy a Bázel II., III. bankszabályozás kapcsán a pénzintézetek is nyomást gyakoroltak Brüsszelre, hogy a termékeikkel részben versengő biztosítókra is terjedjen ki komolyabb, alaposabb szabályozás.
A Szolvencia II. első pillére lényegében megegyezik a korábbi Szolvencia I. előírásaival, azzal a kitétellel, hogy valamennyi kockázatra ki kell hogy terjedjen a tartalékképzés – csak a szuverén adóskockázatot nem kell a biztosítóknak kockázatként értelmezniük. A csődvalószínűséget minimum 0,5 százalékban határozták meg – a százszázalékos tőkeszükséglet ezt a kockázatot fedezi. A százszázalékos tőkére vonatkozó előírás helyett a Magyar Nemzeti Bank 150 százalékot írt elő, a magyar biztosítók mindegyike teljesíti ezt a kitételt, sőt a hazai társaságok szavatolótőke-ellátottsága 2016-ban 222 százalékon állt – mondta el Horváth Gyula.
A Szolvencia II. második pillérében a vállalatirányítási rendszerekre vonatkozó előírásokat és feltételeket határoztak meg. Ebben a vezetőtestület tagjainak végzettségére, tapasztalataira és felkészültségére vonatkozó előírásokat fogalmaztak meg, és kijelölték a kockázatkezelési szervezeti egységeket. A harmadik pillér a felügyeletnek leadandó jelentések tartalmát szabályozza, emellett pedig a nyilvános adatszolgáltatás feltételeit. Ennek jegyében idén először készültek el a biztosítók fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről szóló jelentések a társaságoknál. A Világgazdaság kérdésére a Mabisz területvezetője elismerte: a komoly, akár százoldalas anyagokat vélhetően kevés ügyfél fogja fellapozni biztosításkötés előtt, ezért megvizsgálják, hogy a publikus anyagokból milyen iránymutató összeállítást tudnak készíteni.
