Rejtett tartalékok a munkaerőpiacon

Az 55 év fölöttiek száma a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó államokban a 2015-ös 359 millióról 2035-re 484 millióra, 2050-re 538 millióra nő. Mindezzel párhuzamosan alaposan átalakul a társadalom kor szerinti összetétele: míg 2014-ben négy 15–64 év közötti lakosra jutott egy 65 év feletti, 2035-ben ez az érték 2,5, 2050-ben 2 lesz az OECD adatai szerint. A népesség ilyen ütemű elöregedése jelentős pénzügyi terhet ró az egészségügyi és nyugdíjrendszerekre, ennek hatásai azonban érdemben ellensúlyozhatók lennének, ha az idősebbek munkaerőpiacon maradása lehetővé és vonzóvá válna az érintettek számára. A PwC londoni irodájának szakemberei 2003 óta vizsgálják ennek hatásait, kutatásuk az Egyesült Királyságra fókuszál, mindazonáltal hasznos információkat tartalmaz a világ többi országa számára is.

A PwC Golden Age Indexe az 55 év fölötti munkavállalók munkaerőpiaci hatását méri, különböző foglalkoztatási, jövedelmi, illetve képzésekre vonatkozó mutatók alapján számolják. Megvizsgálják továbbá, hogy milyen hatása lenne, ha az idősebbek foglalkoztatásában a térség országai követnék a legjobb gyakorlatokat. A napokban publikált friss tanulmány szerint a tagországokban megtermelt teljes nemzeti össztermék (GDP) kétezermilliárd dollárral nőhetne, ha az 55 feletti munkavállalók foglalkoztatási aránya elérné Svédország szintjét, amely e szempont alapján a legjobban teljesítő uniós állam.

Az egyes országok között persze hatalmas eltérések vannak. A GDP arányában Korea és Japán profitálna a legkevesebbet (1, illetve 2 százalékot), de például Görögországban hatalmas lendületet adhatna a gazdaságnak, ha e téren változás következne be (16 százalékos GDP-növekedési potenciált mutatott ki a kutatás). Összegszerűen persze a nagy gazdaságok nyernének legtöbbet, a világelső Egyesült Államok 526,8 milliárd dollárt (a GDP 2,9 százalékkal nőhetne), Európa legnagyobbja, Németország 168,5 milliárdot (5 százalékos GDP-növekedés).

Az idei listában nagy átrendeződések nem figyelhetők meg az előzőhöz képest. Az élen nincs változás: Izland, Új-Zéland, Izrael, Svédország, Észtország és Norvégia az első hat helyen. A hetedik Korea és a nyolcadik Japán két-két pozíciót javított az előző felmérés óta, az idei kilencedik USA és a tizedik Chile viszont ugyanennyit rontott. Négy helyezéssel előrébb lépett Ausztrália (12.) és kettőt Németország (15.). A felmérés kezdete (2003) óta egyébként a legnagyobb javulás Izraelben, Németországban és Ausztriában volt megfigyelhető.

Ahhoz, hogy e téren az államokban pozitív változások történjenek, a PwC szakértői szerint prioritás kell hogy legyen a kormányok számára a nyugdíjrendszerek reformja, illetve az, hogy egyéb pénzügyi ösztönzőkkel támogassák a későbbi nyugdíjba vonulást. Biztosítani kell a munkaadóknak a rugalmas munkavégzés, a részleges nyugdíjazás lehetőségét. Emellett képzésekkel kell támogatni azt, hogy az idősebb munkavállalók meg tudjanak felelni a változó igényeknek és preferenciáknak. Olyan intézkedésekre van továbbá szükség, amelyek az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetést csökkentik, és segítenek lebontani a vállalati kultúrákban élő sztereotípiákat, amelyek következtében az idősebb munkavállalók foglalkoztatását nem tekintik eléggé értékesnek. „Az idősebb munkavállalók élettapasztalata és karrierjük során megszerzett készségeik óriási értéket képviselnek a fiatalabb munkatársak számára. Ezt a legjobb munkaadók azáltal fogják kiaknázni, hogy fejlődési lehetőségeket biztosítanak az idősebb munkavállalóknak, ideértve a digitális készségekkel kapcsolatos fordított mentorálási programokat és gyakorlati képzéseket is” – emelte ki Bencze Róbert, a PwC Magyarország HR-tanácsadási üzletágának igazgatója.

Lassú javulás Magyarországon

Magyarország pozíciója a felmérés közel másfél évtizede alatt szinte folyamatosan javult, ám továbbra is a lista végén szerepel hazánk: az előző esztendőhöz képest egy helyet előrelépve a 26. helyen. Bár a magyar Golden Age Index pontszáma 2003 óta 32,5-ről 51,3-re javult, továbbra is érdemben elmarad az OECD-országok átlagos értékétől. Az 55–64 éves korosztály foglalkoztatottsági mutatója a friss felmérés szerint 25,6 százalékkal rosszabb Svédországénál, a 65 év felettieknek pedig mindössze 4,6 százaléka dolgozott 2015-ben (ez az utolsó felmérésben figyelembe vett adat), ami az összes OECD-tagállam közül a legalacsonyabb érték.