Monumentális vasútvonal épül az ópium országában

Közel egy évtizede tárgyalt Üzbegisztán, Afganisztán, valamint Pakisztán a mintegy 650 kilométer hosszú, közös vasúti korridor létrehozásáról, és a július utolsó napjaiban látott fejlemények alapján úgy tűnik, megvalósulhat a régió szempontjából kiemelkedően fontos vasúti összeköttetés. A három ország közlekedésért és infrastruktúráért felelős miniszterei július 17-én Kabulban írták alá az ezt megalapozó keretmegállapodást. A gigantikus beruházás megvalósulásával a mostani több mint egy hónapról néhány napra csökkenhet a szállítási idő, ami ahhoz kell, hogy a pakisztáni kikötőkből Üzbegisztán szívébe érjenek az áruk.

Afganisztánon keresztül törhet ki Üzbegisztán az elszigeteltségből

Üzbegisztánnak mint Ázsia közepén fekvő, tengerrel nem rendelkező, földrajzi értelemben némileg elszigetelt országnak kitörési lehetőséget jelenthet a leendő korridor. A 650 kilométer hosszú, Afganisztánon áthaladó vasútvonallal a mostani 35 napról néhány napra rövidülne az az idő, amíg a pakisztáni teherkikötőkből az áru Üzbegisztánba jut.

Az összeköttetés az üzbég határnál fekvő Termíztől az afganisztáni Mazari Sharif majd Kabul mellett elhaladva a pakisztáni Parachinarig épülne, ott a pakisztáni vasúti hálózatba csatlakozna be, egészen Karacsiig, Pakisztán legjelentősebb kikötőjéig kiegészítve az összeköttetést.

De a közvetlen kapcsolat megteremtése Afganisztán számára is sorsfordító lehet: azzal legalább részben elhagyhatóvá válhat az áruszállításnak azon része is, amelyben Hairatan városánál a vonatokról jórészt kézi erővel rakodják le afgán férfiak az árut – például tavaly naponta 3500 tonna lisztet és 1500 tonna gabonát –, majd az árukat teherautóra pakolják, hogy átkelhessenek a nehéz hegyvidéki terepen, eljutva Afganisztán minden részébe. A lakosság ellátásában is nagyon fontos készleteknek egy részét az országon belül a vasútvonal későbbi pontján is elég lerakodni.

Üzbegisztán számára az összeköttetés azért is kulcsfontosságú, mert jelenleg Oroszországon és Iránon át tud kapcsolatot tartani a nemzetközi piacokkal. A Transz-Afgán vasúti projektre nagy kormányzati várakozásokkal tekintenek: Jasurbek Choriev, az üzbég közlekedési miniszter az állami televíziónak adott interjújában a „stratégiailag második legfontosabb infrastrukturális projektnek” nevezte a korridort a Kína–Kirgizisztián–Üzbegisztán vasútvonal mögött, melynek alapjait a három ország tavaly nyáron fektette le megállapodásukkal (bár kivitelezése rögtön financiális nehézségekkel nézett szembe). Choriev szerint az áruforgalom fokozatosan növekedhet majd, 2035 és 2040 között összesen 15-20 millió tonnára a korridoron.

Üzbég kormányzati források szerint a kivitelezés még idén megkezdődhet, bár a munka nem lesz könnyű: 

• több mint 300 vasúti hidat és
• legalább öt hosszú alagutat kell kiépíteni a szerelvények számára.

Van azonban más természetű kihívás is a vállalkozásnál: az, hogy a vasútvonalat a megtépázott Afganisztánon át kell megépíteni.

Pénz, biztonság: a legégetőbb kérdések

Afganisztánnal kapcsolatban általában nem a stabilitás és a prosperitás szavak jutnak eszünkbe, sokkal inkább a tálib uralom visszaállása az amerikaiak számukra megalázóan végződő kivonulása után, és a zavaros gazdasági viszonyok. Az üzbég fél egyelőre bizakodó: a kormány szerint az Afganisztánt irányító tálib kormányzat biztonsági garanciákat nyújtott számukra a vasútvonal kiépítésére, majd későbbi üzemeltetésére.

A Transz-Afgán vasútvonal kapcsán bizakodásra adhat okot, hogy más vasúti fejlesztések már zajlanak a főként ópiumtermesztéséről ismert országban. Egy másik vasúti korridor a türkmén határtól indulva érné el a pakisztáni partokat. A vasúti összeköttetés megépítését a türk és a kazah kormány is támogatja, az utóbbi 500 millió dolláros forrást biztosít arra, hogy a vonal Heratig bővüljön. Heratig épít vasútvonalat a közös határól Irán is.

A másik kérdés, hogy a keretmegállapodáson túl honnan érkezik a forrás a gigantikus vállalkozásba. A három ország nemzeti, nemzetközi, valamint magántőkét is felhasználna a finanszírozáshoz, úgy tűnik, a pénz összeszedésének feladata is főként Üzbegisztánra hárul.

A projektet egyébként Oroszország is támogatja, mert abban saját észak–déli irányú kereskedelmi hálózatának kibővítését látja, ami ellensúlyozhatja Kína erősödését a térség áruszállításában. Oroszország és Üzbegisztán még tavasszal írt alá erre vonatkozó elvi megállapodást.

Üzbegisztán exportja 2024-ben elérte a 31,86 milliárd dollárt, főként fémféléket, drágaköveket, gyapotot, illetve ásványkincseket szállított külföldre. Importja 55,52 milliárd dollár volt.