Overtourism és társai

Divatos kifejezés lett az over­tourism – hangzatos eszköz arra, hogy a helyi lakosok a nyugalmuk érdekében kifejezésre juttassák az otthonuk, mindennapi életterük közelében (a szokásosnál nagyobb) tömegben megjelenő turisták számának korlátozására irányuló igényüket.

Mondván: sokan vannak és hangosak, nem lehet tőlük közlekedni, felborítják a mindennapok standard folyamatát, és még sorolhatnánk az okokat. Ez azonban egy folyamat része, nem történik egyik napról a másikra, de mint jelenség, kezelendő – a privát és a közszféra által egyaránt. Ha ez megvan, akkor tud mindenki örülni például olyan adatoknak, mint az a legfrissebb hír, hogy no­vemberben egymillió utas fordult meg a Liszt Ferenc repülőtéren (soha ilyen eredményt nem hozott még ez a hónap).

A múlt héten (vasárnaptól szerdáig) Budapest lakossága ízelítőt kaphatott az overtourismba is sorolható terhelések egyik válfajából: a gigarendezvények okozta terhelések kihatásaiból.

Sok honfitársunk zúgolódott – s mivel a véleménynyilvánítás szabad, volt is joga hozzá –, mert nem tudott időben, a szokásosnak megfelelő ritmusban közlekedni a különböző delegációk felvonulási útvonala okozta lezárások miatti dugóktól.

Nekünk, a Budapesten és a főváros vonzáskörzetében élő és dolgozó lakóknak szokatlan ez az állapot, ám a nagy nemzetközi konferencia- és gigarendezvény-desztinációkban (függetlenül attól, hogy az események állami-protokoll vagy szabadpiaci-üzleti jellegűek), mint például Berlin, Bécs, Davos, az adott város konferencia-központjai mellett a szállodák, egyéb eseményhelyszínek, éttermek is jelentős sorozatterhelést kapnak, megszokottak a szokásosnál hosszabb menetutak, lezárások, elterelések, dugók. Szintén hasonlók a trendek a kiemelt jelentőségű és nagy tömegeket megmozgató sportesemények alatt – és Budapest jól vizsgázott a nyáron a FINA-vb okozta terhelések során.

A konferenciaturizmus hagyományosan a turisztika egyik legjövedelmezőbb ága – amelyből a ranglétrán Magyarország a 33., Budapest pedig a 16. helyet foglalja el úgy, hogy tavaly hazánkban csaknem 3600 különféle eseményt szerveztek (27 százalékkal többet, mint 2015-ben), és ez a szám feltehetően 20 százalék körüli növekedést mutat 2017-ben is. A szakmai programokon és résztvevőkön kívül a rendezvényturizmus generál szabadidős turisztikai forgalmat is, de bizony terheli is az adott térséget egyszerre több napon keresztül több ezer, néhol több tízezer ember mozgása.

Nincs ez másként Berlinben, Bécsben vagy épp Davosban sem. Ezekben a városokban azonban megtanulták kezelni az ilyen helyzeteket. Hosszú évek tapasztalata és rutinja alapján az ott élők fel tudnak készülni ezekre az eseményekre.

Budapest a múlt heti tesztet megugrotta, a szolgáltatók és a hatóságok, valamint honfitársaink is le tudják szűrni a tapasztalatokat, egy legközelebbi ilyen volumenű eseményre időben fel lehet készülni, elkerülve a bosszúságokat, késéseket.

S bár a turizmus idén is jelentős növekedést ér el, hiszen 2017. január–szep­tember között 5,4 százalékot nőve 23,4 millió vendégéjszakát regisztráltak hazánkban, míg Budapesten 6,7 millió volt ugyanez a mutató (8 százalékot nőtt a tavalyi év hasonló időszakához képest), az igazi ugrás még előttünk van. Ennek az egyik eleme lehet az a közel húsz éve várt, több ezer fő befogadóképességű konferencia-központ, amely reményeink szerint belátható időn belül ékesíti majd Budapestet, vonzva a különböző eseményeket és turisták ezreit (kit az adott rendezvény szakmai tartalma, kit pedig, mint kísérőt, a város szabadidős lehetőségei csábítanak), valamint azokat a hozzá kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket – utak, tömegközlekedési útvonalak, szállodák, attrakciók –, amelyek ilyen forgalom kezeléséhez szükségesek.

E fejlesztések birtokában tudjuk sikeresen megszólítani és kiszolgálni nemcsak a nagy rendezvényeket, de a jelentősebb nemzetközi sporteseményeket is, és megfelelő infrastruktúrával messzire el tudjuk tolni azt az érzést, amelyet máshol overtourismként élnek meg.

Hegedűs Attila, a BDO Magyarország Hotel és Ingatlanszolgáltató Kft. partnere, ügyvezető igazgatója