Pörgésben maradt tavasszal az ICO-piac
Az érdeklődés továbbra is hatalmas, a befektetett pénz átlagos megtérülése viszont mélyen a negatív tartományban van – derül ki a második negyedéves összesítő adatok elemzéséből.
T öbb mint 8,3 milliárd dollár áramlott 2018 második negyedévében a globális ICO-piacra – írja legfrissebb összefoglalójában az ezt az új befektetési területet kutató ICOrating. Az előző negyedév 3,3 milliárd dolláros tokenkibocsátásához képest ez 151 százalékos növekedés. Tavaly az egész első fél évben csupán 1,2 milliárd dollárt költöttek tokenekre a kockázatot kedvelő, új generációs befektetők, akiket egyébként támogatóknak hívnak a szektor avatott szakértői. Az ICO az angol Initial Coin Offering rövidítése, és a közösségi finanszírozás új formáját valósítja meg. Az ICO célja, hogy a nyilvános felhívást kiadó csoport kriptovaluta, vagy más szóval tokenek kibocsátásával szerezzen tőkét egy projekt finanszírozásához. Az így kibocsátott kriptovaluta szerencsés esetben akár tőzsdére is kerülhet. Visszatérve a legutóbbi lezárt negyedév adataira, azért arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy az összesen 827 projektnek csak a felére tudtak a kibocsátók 100 ezer dollárnál nagyobb összeget beszedni, és ha ezt a számot összevetjük 2017 első fél évének a mutatójával, amikor a befektetők a projektek 87 százalékára fizettek be legalább ekkora összeget, akkor ez a színvonal romlására utal. Itt kell megemlíteni azt is, hogy a projektek 55 százaléka meghiúsult, mivel az előzetesen kitűzött minimális összeget a kibocsátók nem tudták összeszedni. Ilyenkor egyébként a támogatók visszakapják a pénzüket. A bejelentett ICO-k mindössze 7 százalékát vezették be valamelyik ezzel foglalkozó digitális tőzsdére, és amelyeknek ez sikerült, azok is lassabban értek célba, az előző negyedévinél hat nappal hosszabb volt ugyanis az átfutási idő. A legjobb projektek átlagosan 50 millió dollárra tettek szert, és három olyan eset is akadt, amikor a bevonandó tőkét egy nap alatt előteremtették.
A gazdasági ágazatok közül a legtöbb projektet a pénzügyi szolgáltatások és a befektetések vonzották. A legfontosabb adat – ami a rizikó nagyságát híven illusztrálja – a tokenek átlagos megtérülése. Ez a második negyedévben mínusz 55,38 százalékos volt, ami figyelmeztető jelként is értelmezhető. Az átlagos megtérülés a megelőző negyedévben még plusz 49,32 százalékot tett ki.
Valutareform Venezuelában
A Petróleos de Venezuela, a dél-amerikai ország állami tulajdonban lévő olajvállalata augusztus 20-án megkezdi a petro nevű digitális valuta használatát is – közölte Nicolas Maduro államfő a helyi televízióban. Hozzátette, hogy Venezuelának hamarosan két hivatalos pénzneme lesz: a digitális petro és a „szuverén bolívar”. Sőt, a jövőben a bérfizetést és az ország árképzési rendszerét is a digitális valutához fogják rögzíteni. Az intézkedésekkel az olajban gazdag országot sújtó hiperinflációt fékeznék meg, amely az egymillió százalékot is elérheti. A petrót bemutató úgynevezett fehér könyvvel kapcsolatban azonban információhiányra panaszkodnak az elemzők. Az ugyan kiderül belőle, hogy a kriptovaluta fedezete a hatalmas venezuelai olajtartalék, és hogy egy egység (token) értékét egy hordó olaj fogja meghatározni, de nem értik, hogy ez pontosan miként valósul meg. Az Icoindex.com egyenesen átverésnek minősítette a petrót, az USA pedig betiltotta a használatát. A kezdeti kibocsátáskor egyébként 100 millió digitális érmét adtak ki 6 milliárd dollár értékben, de a külföldi befektetőknek diszkontot kínáltak. Hogy a valutareform teljes legyen, hétfőtől a bolívarról is levágnak öt nullát, és az újonnan nyomtatott bankjegyek a már említett szuverén bolívar elnevezést kapják.
