Újabb három évre megválasztották a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (Magyosz) elnökének. Milyen tervei vannak?
Több olyan kérdés is van, amelyek megnyugtató rendezése tovább javíthatja a csaknem százéves hazai gyógyszeripar, ezzel Magyarország versenyképességét. Elsősorban a hosszú távú iparstratégia megalkotását, a fiskális alapon hozott ad hoc döntések elkerülését, a stabilitást és a kiszámítható működési környezet elérését említeném. Ezek kiemelten fontosak a gyógyszeripar sajátosságai miatt, mert bár a szakterület teljesítménye a világgazdasági válság ellenére sem romlott, a különböző kormányzati programok érzékenyen érintik.
Mit jelent a hosszú távú iparstratégia?
A gyógyszeripar kibocsátása meghaladta az ezermilliárd forintot, ekkora a teljes nemzetgazdasági kibocsátás 1,3 százaléka. A növekedés nem állhat meg, ezért szükség van arra, hogy a kormányzat stratégiai partnerként tekintsen ránk, hogy a hatóságok megértsék az ipar működését és a terület komplexitását. Érdekes, hogy a gyógyszeripar minimum négy tárca alá tartozik, érinti az Emberi Erőforrások Minisztériumát, az Innovációs és Technológiai Minisztériumot (ITM), a Külgazdasági és Külügyminisztériumot és a Pénzügyminisztériumot is. Szeretném, ha elismernék a gyógyszeripar nemzetgazdasági jelentőségét, ha optimális működési környezetben tevékenykedhetnénk, és ha a gyógyszerkassza is a lakosság egészségi állapotához igazodna. Ezen célok elérésével közvetve a Magyosz is tudná segíteni a gyártók teljesítményének növelését. Az alapellátásban minden második beteg valamelyik magyarországi gyártó készítményét szedi. A stabil működési környezet garantálhatja a lakosság valós igényeihez igazított gyógyszerkassza hosszú távú fenntarthatóságát, a hazai gyártású készítmények elérhetőségét, ami pedig javíthatja a hazai lakosság egészségi állapotát. A gyógyszeripar a nemzet- és külgazdasági növekedés egyik motorja, a szektor kutatás-fejlesztési költése példaértékű, a minőségi foglalkoztatásban élen járunk: az egy foglalkoztatottra jutó teljesítményből kiindulva a gyógyszergyártás az ágazati rangsor élén áll a bruttó hozzáadott érték, és második helyen a kibocsátás alapján.
Hol tartanak a tárgyalások a kormánnyal
a gyógyszeripart terhelő adók mérsékléséről?
Ez nagyon összetett, nem kezelhető önmagában a különadók kérdésköre, csak a gyógyszerkasszával együtt. Amíg a gyógyszerkassza nem illeszkedik a lakosság egészségi állapotához, és nem veszi figyelembe a gazdaság teljesítőképességét, addig nem lehet önmagában a gyógyszeripari különadók mérsékléséről tárgyalni.
Az ITM kiemelt területként kezeli az egészségipart. Ez mit jelent a hazai gyógyszeriparnak?
Az egészségipar elnevezés olyan területeket is magában foglal, mint például a termálvíz. Nem igazán szerencsés elnevezés, hiszen, ahogy említettem, a gyógyszeripar komplex, sajátságos terület. Természetesen örülünk, hogy az ITM foglalkozik vele, az pedig külön elismerés számunkra, hogy szakértőként mi is részesei lehetünk e folyamatnak. Bízunk abban, hogy közösen kimunkált javaslatcsomagot sikerül majd bevezetni.
Februárban elindult az új gyógyszer-azonosítási rendszer. Okozott fennakadást
a szerializáció?
A rendszer épphogy elindult. A Magyosz – a hazai egyedi azonosítórendszert üzemeltető HUMVO-n keresztül – folyamatosan egyeztet a hatósággal, hogy a rendszer bevezetése okozta teher ne okozzon problémát a betegellátásban. A beruházásokat a gyártók elvégezték, de ez más területekről vont el összegeket. Reméljük, hogy a döntéshozók elismerik e húszmilliárd forintos kiadás egyszeri beruházási kényszer voltát. Az ezzel járó, évi négy-hat milliárd forintos fenntartási költség a hazai gyártókat – azok mérete és többnyire generikustemék-portfóliója (e termékek árszintje jóval az originális termékeké alatti) miatt – fajlagosan jobban terheli, ez pedig hosszú távon biztosan nyomot hagy. A hazai gyártók dobozforgalma eléri a teljes gyógyszerforgalom felét, de értékben a teljes gyógyszerforgalomnak csupán a negyedét teszi ki.
Mennyire lehet a külgazdaság motorja
a gyógyszeripar?
Abszolút. A magyar gyógyszeripar uniós összehasonlításban is meghatározó: nagymértékben hozzájárul a gyógyászati termékek és gyógyszerek közösségi külkereskedelméhez. Az Európai Unión kívülre irányuló értéke alapján a 28 tagországból az előkelő tizenegyedik helyen állunk az 1455 millió eurós értékesítéssel, ami a teljes uniós export 7,7 százaléka. A hazai gyógyszergyártás exportorientált, teljes, 2017-es értékesítése folyó áron 882 milliárd forint volt, azaz a teljes ipari forgalom 2,7 százaléka. A készítmények döntő részét külföldön értékesítették 746 milliárd forint értékben, ez az érték már tartalmazza az EU-n belüli és kívüli adatot is. A feldolgozóiparon belül a gyógyszeripar növelte a kereskedelmi többletét, amely megközelítette az ötszázmilliárd forintot. Ezzel egy foglalkoztatottra 26 millió forint külkereskedelmi többlet esik, csaknem háromszor annyi, mint a járműiparban (8,8 millió forint) és a gépgyártásban (8,3 millió forint). A gyógyszeripar külkereskedelme továbbra is kedvező pozícióban van, miközben az egyéb iparágak stagnáltak vagy erősen csökkentek.
Hogyan alakultak tavaly a Magyosz-tagvállalatok kutatásra és fejlesztésre fordított kiadásai?
Ezt a mérlegbeszámolók megjelenése után tudjuk összesíteni. Az elmúlt években átlagosan 66 milliárd forintot költöttek e célra.
Hány gyógyszeripari szabadalmat fogadtak el 2018-ban?
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához 443 szabadalmi bejelentést nyújtottak be, és 156 szabadalmat adtak meg a hivatal éves jelentése szerint. Emellett 5383 európai szabadalom Magyarországra történő hatályosítását kérték. A nemzeti úton benyújtott szabadalmi bejelentések (443) 92 százaléka származott hazai bejelentőktől. A Magyarországon hatályos 28,6 ezer szabadalomból a technológiai terület szerinti bontásban egyértelműen gyógyszerszabadalomból van a legtöbb, mintegy 10,5 ezer. A második helyen az úgynevezett egyéb berendezések szerepelnek 3,3 ezer szabadalommal.
A gyógyszeripart többek között a folyamatos innováció viszi előre. Mi jellemző a hazai tagvállalatokra e téren?
A gyógyszeripar alapvetően kutatásorientált, hiszen e tevékenység adja a működése motorját. Az erre költött pénz alapozza meg a cégek öt-tíz évvel későbbi árbevételét, hiszen amit ma kutatnak, az válik öt-tíz év múlva gyógyszerré. Kutatásaik és fejlesztéseik lefedik a területet az alapkutatástól a klinikai vizsgálatokig. Ez teszi egyedivé a hazai gyógyszergyártó cégeket. Magyar kutatókkal, magyarországi kutatóhelyeken állítanak elő terméket, amelynek hazai és külföldi értékesítésével a nemzetgazdaságnak teremtenek értéket.
Van-e forgatókönyve a munkaerőhiány mérséklésére?
Természetesen a gyógyszeripar is megérzi az általános munkaerőhiányt. Az ágazat hosszú távú versenyképességének kulcsa a megfelelő szakembergárda rendelkezésre állása. Annak érdekében, hogy ezt biztosítsuk, a Magyosz számos egyetemmel működik együtt a graduális és posztgraduális képzésekben. Hiány van középfokú szakképzett munkaerőből is, e téren elsősorban gyártási és műszaki területen keresik a szakembereket. Gyógyszerészből is többre van szükség, ezért a korábbi években kezdett munkát folytatva több egyetemet támogatunk a szakemberhiány kezelése érdekében. Tavaly tavasszal a Magyosz támogatói levelet adott ki a tűzvédelmi mérnökök képzésével kapcsolatban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézetében. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Semmelweis Egyetem szervezésében 2018 októberében indult a gyógyszergyártás és -nagykereskedelem minőségbiztosítása elnevezésű továbbképzési szak, ezzel kapcsolatban a Magyosz több kormányzati egyeztetésen is részt vett a szaktárca támogatásának elnyerése érdekében. Szakembereink a Semmelweis Egyetem több képzésében nyújtanak segítséget. A hazai gyártók a duális képzésben is aktívan részt vesznek.
