A mezőgazdaságban is hódít a mesterséges intelligencia
Hatalmas változások kapujában állunk, bár a mesterséges intelligencia már ma is életünk minden részére hatással van, az igazi áttörés még csak ez után következik. Ezek az új technológiai megoldások a hétköznapi életet megkönnyítő alkalmazásokban és a gazdaságot megreformáló, termelékenységet és jövedelmezőséget fokozó rendszerekben is megjelennek. A ma ismert technológiák azonban még csak az út elejét jelentik, a szakemberek olyan új AI-rendszerek kifejlesztésén dolgoznak, amelyek teljesen átalakíthatják a gazdaságról és termelésről alkotott képünket.
S hogy mi is az a mesterséges intelligencia (AI)? Egy olyan gép, amely az emberi intelligencia egy-egy részét képes leképezni. Miközben az általános mesterséges intelligencia, vagyis a teljes emberi intelligencia gépekben való megjelenése egyelőre még fikció, az úgynevezett szűk AI, vagyis az emberi intelligencia egy-egy szeletének robotizálása már a valóság része.
AI robotokkal a jövedelmezőbb vállalkozásokért
Hortobágyi Ágoston digitális stratéga szerint a globális AI-piac értéke 2030-ra megsokszorozódhat, az előrejelzések szerint 136 milliárd dollárról 1581 milliárdra ugorhat.
Az év elején újabb áttörést sikerült elérni ezen a területen, miután megjelent a ChatGPT névre keresztelt AI-robot. – A technológia folyamatosan fejlődik, változik, a ChatGPT pedig jelen pillanatban a legfejlettebb mesterséges intelligenciának tűnik. Az új AI megjelenése olyan mérföldkő lehet a fejlődésben, mint amikor Steve Jobs 2005-ben bemutatta a legelső iPhone-t – nyilatkozta Hortobágyi Ágoston korábban a Növekedés.hu-nak.
A szakember szerint el kell gondolkozni arról, hogyan és mire fogjuk használni a mesterséges intelligenciát, miközben azt is látni kell, hogy maga a társadalom, de még az egyes egyének sincsenek erre felkészülve, ahogy az egész digitalizációra sem vagyunk érettek.
A mesterséges intelligencia csírái a gazdaság egészét átszövik, a változások éppúgy megjelentek a gyárakban, mint a pénzügyi területen, de jelen vannak a mezőgazdaságban és a kereskedelemben is.
A mezőgazdaságban is megjelent az AI
A modern mezőgazdaság már ma is számos olyan új megoldást alkalmaz, amelyek pár évtizede teljesen elképzelhetetlenek lettek volna. A drónok már ma sem számítanak nagy újdonságnak a farmokon, ahogyan a termőterületeken használt különböző szenzorok is segítik a precíziós gazdálkodás irányában elkötelezett termelők munkáját. Ezek, a ma is használatos technológiák fontos szerepet játszanak abban, hogy a termények fejlődését minél pontosabban figyelemmel tudják követni a termelők, ahogyan a talajviszonyokat is több hektáros területen monitorozni tudják. Így időben be tudnak avatkozni, ha több vízre, tápanyagra, vagy növényvédő szerre van szükség, s azok mennyiségét is meg tudják határozni. E mellett a kórokozókról és kártevőkről is pontos képet kapnak a gazdák. Ez a precíziós növénytermesztés alapja.
A mesterséges intelligencia a hatalmas adatsorok kombinálásával és elemzésével képes naprakész információkat nyújtani a gazdáknak arról, hogy hogyan javítsák a növényeik állapotát és növeljék a hozamokat.
Intelligens robotok az ültetvényeken
A mesterséges intelligencia azonban ezen lehetőségeknél is túlmutat. Az úgynevezett agrorobotok használata alapjaiban változtathatja meg a mezőgazdaságról alkotott korábbi képünket. Sokan abban reménykednek, hogy az ágazatban egyre égetőbbé váló munkaerőhiányt képesek lesznek pótolni a robotok, így főként a jelentős kézimunka-igényes ágazatokban, mint például a kertészetek, életmentő jelentőségűek lesznek ezek a gépek. Segítségükkel nem kell attól tartani, hogy a hiányzó munkaerő miatt nem tudják elvégezni a szükséges munkálatokat az ültetvényeken, vagy épp nem lesz, aki leszüretelje a termést. Bár betakarítógépeket már régóta használnak a kertészetekben is, a meglévő berendezések érzékenysége korántsem összehasonlítható az emberi munka igényességével. Az AI azonban erre is megoldást nyújthat.
A The Guardian cikke szerint a gyümölcsök leszüretelésére kifejlesztett, úgynevezett négykezű robotok az emberi kézügyességgel felvértezve, gyorsan és sérülésmentesen tudják betakarítani a termést. Így az olyan, érzékeny gyümölcsöket is könnyen le lehet majd a gépekkel szüretelni, mint például a málna, amelyeket korábban csak kézi szedéssel lehetett piacra vinni. A prototípus már létezik, a széles körű használatára pedig a szakemberek szerint alig egy évtizedet kell várni.
Számos farmer hisz abban, hogy a mezőgazdaság termékeny táptalaja lesz a mesterséges intelligenciának. Az AI-ban rengeteg lehetőség van, az automatizáció pedig számos munkafolyamatot fog megváltoztatni a mezőgazdaságban. A mesterséges intelligencia előnyei szemmel láthatóak, ám hátrányai is bőven akadnak az új technológiának. A Cambridge-i Egyetem kutatói korábban arra jutottak, hogy amellett, hogy ezek az automatizált rendszerek is ki vannak téve a kibertámadásoknak, számos hátulütője lehet még az AI használatának.
Míg egy intelligens rendszer képes az adott termény igényeinek megfelelően működni, előfordulhat, hogy a nagyobb és gyorsabb hozam céljából a környezetre káros módon alkalmazza a műtrágyákat, rovarölőket, vagy más vegyszereket.
Emellett a kutatók hangsúlyozták, hogy az automatizálás előnyeit elsősorban a nagyobb gazdaságok tudják kihasználni, a kis, önfenntartó termelést végző családi vállalkozásokat valószínűleg nem fogja érinteni. Így a mezőgazdasági termelésben meglévő egyenlőtlenség tovább fokozódhat. A szakemberek szerint a mesterséges intelligencia forradalmasíthatja ugyan a mezőgazdasági termelést, de a széles körű elterjedésük előtt a kockázatokat is fel kell mérni és a lehető legalacsonyabb szintre csökkenteni azokat. A kutatók szerint számos tudományágnak, beleértve az ökológusokat és antropológusokat is, együttesen kellene ezekre a veszélylehetőségekre mielőbb megoldást találniuk.
Veszélyben a munkaerőpiac?
Ugyanakkor míg a mezőgazdaságban alig várják a gazdák, hogy az egyre növekvő munkaerőhiányt robotokkal tudják pótolni, a kiskereskedelmi szektorban dolgozók számára komoly fenyegetést jelenthet a mesterséges intelligencia elterjedése.
A szakemberek várakozásai szerint 2030-ra – 2017-hez képest – a kiskereskedelmi álláshelyek harmadát robotokkal lehet majd helyettesíteni. Az automatizált kasszák, amelyeket egyébként már ma is használnak az áruházak, a raktárakban használatos robotok és az AI-alapú tervezési eszközök hagy hatással lesznek a munkaerőpiacra.
A változás már elkezdődött, a vásárlók az elmúlt öt évben egyre több helyen találkozhattak önfizető kasszákkal és ö-szkennelő rendszerekkel. Ezek a technológiák pedig már nem csak a nyugati világ kiváltságai, hazánkban is számos kereskedő – az élelmiszertől a sportáruházakig – használ ilyen, mesterséges intelligenciára épülő rendszereket. A folyamatot a pandémia csak tovább gyorsította, amikor az emberi munkaerő egyre drágább és elérhetetlenebb lett, miközben a vásárlók a fertőzéstől tartva igyekezték kerülni az emberi kontaktust. Az elemzők azt jósolják, hogy az AI technológiák elterjedésével 2030-ra megfeleződhet a pénztárosok száma.
Az önfizető kasszákat után a következő lépést a pénztármentes boltok megjelenése jelentheti. Az Amazon Fresh úttörőnek számít ezen a területen, ahol kameráknak és polc-szenzoroknak köszönhetően a vásárlók a telefonjukon lévő applikáció segítségével tudják regisztrálni és kifizetni a vásárlásukat, majd egyszerűen kisétálnak a boltból.
A technológiai fejlődés azonban itt még nem áll meg. A kereskedők már árufeltöltő robotok bevezetésével is kísérleteznek, egyesek kamerák, mások a folyosókon fel-le cirkáló berendezésekkel próbálkoznak. Az AI technológiák a vásárlói döntések meghozatalában és a tanácsadásban is segítséget tudnak nyújtani a vásárlóknak, a robotok pedig a raktárakban is ezrek munkáját helyettesíthetik.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Sompong Sriphet / EyeEm)
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
Pozíciócserék jönnek a magyar energiaágazatban, új szereplők érkeznek a „nagyfiúk játszóterére” – ebbe nyúlhat bele Magyar Péter
