Ivóvíz helyett sós áradat – kiszolgáltatott helyzetben a parajdiak a bányakatasztrófa után
Nőtt a Kis-Küküllő vízének sótartalma, miután a vízzel elárasztott parajdi sóbánya fölé újonnan épült csőrendszer nem tudta teljes egészében felfogni a Korond-patak elmúlt napok esőzései nyomán megnövekedett vízhozamát – közölte csütörtökön Barabási Antal-Szabolcs Maros megyei prefektus.
Dicsőszentmártonnál 316 milligramm literenkénti sótartalmat mértek a folyó vizében, Gyulakután már 691 milligramm volt a sótartalom csütörtök reggel. A vízzel elárasztott parajdi sóbánya fölött megépített csőrendszer – amely a Korond-patak vizét hivatott elvezetni –, nem volt képes felfogni a patak elmúlt napok esőzései nyomán megnövekedett vízhozamát.
Ennek nyomán a Kis-Küküllőbe ömlő patakéval együtt a folyó vizének sótartama is megnőtt. A Korond-patak vízhozama 5,5 köbméter volt másodpercenként. A patak vize a csövek mellett és alatt is utat tört magának,
elárasztotta a bánya fölötti területet, és a csőszerkezet alatti alapozást is kimosta, amit szerdán helyre kellett állítani.
A vízfölösleget nem lehetett szivattyúkkal átvezetni a sóbánya felett, mert a korábban erre használt nagy teljesítményű szivattyúkat a csőrendszer elkészülte után elszállították a területről. A patak csövekbe terelésével az volt a cél, hogy a vize ne érintkezzen a bányában lévő vízzel és ne mossa tovább a bánya fölötti területet.
A parajdi bányakatasztrófa nyomán vízellátási problémákkal küzdő Maros megyei települések helyzetét ismertetve Sipos Levente rámutatott: bebizonyosodott, hogy szükség van az általuk kért sótalanító berendezésekre és a térség vízellátásának alternatív megoldásokkal való biztosítására. Arra készülnek, hogy teljesen le kell állítani a vízszolgáltatást a térségben.
Calin Handrea, a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) vezetője közölte: ivóvizet és az állatok itatására alkalmas vizet készülnek biztosítani a lakosságnak, amihez más megyék segítségét kérték. A marosvásárhelyi és Maros megyei önkormányzat által vásárolt tartálykocsik ugyanis csak augusztus második felében érkeznek meg.
A Székelyhon szerint a kormánybiztos és a vízszolgáltató vezetője reagált azokra a közösségi médiában terjedő fotókra is, amelyeken zöld színű ivóvíz látható a dicsőszentmártoni víztartályokban. Mivel a tartályokból kevesebben vittek vizet, emiatt több napig állt benne a víz, és algásodás indult el. Azóta megkezdték a tartályok tisztítását, de csak két jármű áll rendelkezésre.
A parajdi sóbányába tavasszal tört be a Korond-patak vize
Maros megyében június elején 21 településen hirdettek veszélyhelyzetet a Kis-Küküllő sószennyezettsége miatt, miután a folyóba időnként sós vizet szállít az elárasztott parajdi sóbánya térségéből a beleömlő Korond-patak. Az egymást követő sóhullámok miatt a Kis-Küküllő völgyében épült víztisztító állomások kisebb-nagyobb megszakításokkal üzemelnek, a lakosságnak a katasztrófavédelmi felügyelőség biztosítja az ivó- és háztartási vizet.
A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
Soha nem látott szárazság a Tisza magyarországi szakaszán: az államtitkár elmondta, mi lesz az ivóvízzel
Országosan több körzetben készültséget rendeltek el a vízhiány miatt: a folyók vízállása történelmi mélyponthoz közelít. A tartós aszály miatt egyre nagyobb gondot okoz a vízpótlás, ezért kulcsszerepet játszik a Vizet a tájba elnevezésű program, amely annyi többletvizet biztosít, ami megfelel Magyarország éves öntözési vízigényének.
