Külföldre mennek a fogorvosok

Több mint kétéves csúszással a napokban hozta nyilvánosságra az orvosok migrációs statisztikáit az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) Emberi Erőforrás-fejlesztési Főigazgatóság a honlapján. Az egészségügyi ágazat humánerőforrás-helyzetének külföldi munkavállalást érintő legutolsó adatai a 2018-as teljes évet fedik le. Ezek szerint a múlt évben kevesebb orvos keresett munkát külföldön, mint egy évvel korábban.

A migráció csökkenése Dénes Tamás, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnöke szerint annak is betudható, hogy „az elmúlt években voltak pozitív döntések az egészségügyi dolgozók bérével kapcsolatban, többlépcsős béremelésen vagyunk túl a szakdolgozók és az orvosok esetében is. Ám hozzá kell tenni, hogy nemcsak a nyugati országoktól vagyunk messze elmaradva, hanem a V4-ek átlagától is.” Az elnök hozzátette: most minden rezidens felveheti az ösztöndíjakat, ha vállalja a feltételeket, azaz például nem fogad el hálapénzt, és legalább annyi ideig marad Magyarországon, mint amennyi ideig az ösztöndíjat kapta. Dénes Tamás szerint ideje az ösztöndíjakat beépíteni az alapbérbe, mert az elmúlt évek béremeléseiből a rezidensek kimaradtak. Az ösztöndíj nem számít bele az ügyeleti, illetve a nyugdíjalapba sem, a rezidensek fizetését az állam állja, vagyis ez a kiadás függ az adott kórház financiális helyzetétől.

Az ÁEEK statisztikái szerint az orvosok leggyakrabban németországi és egyesült királyságbeli munkavégzéshez kérnek hatósági bizonyítványt. Tavaly 743-an mentek külföldre dolgozni, főként valamelyik európai uniós ország kórházába, 52-vel kevesebben, mint 2017-ben, és 243-mal kevesebben, mint 2010-ben.

Leggyakrabban a fiatal, 25–29 év közötti női orvosok járnak külföldre gyógyítani. Tavaly 143 fiatal férfi orvos és 199 női orvos választott más országbeli intézményt munkahelynek. A legkedveltebb célországok között a harmadik helyen Ausztria áll, majd Svájc és Románia következik. Legtöbbször belgyógyászok, aneszteziológusok és az intenzív terápiás ellátásban dolgozók távoznak.

Külföldi munkavégzéshez a fogorvosoknak, a gyógyszerészeknek és az egészségügyi szakdolgozóknak is kell hatósági bizonyítványt kérniük. A fogorvosok esetében 11-gyel 236-ra nőtt a külföldi munkavállaláshoz engedélyt kérők száma. A mérleg nyelve ebben a körben a 30 év alatti férfiak felé billent, a fő célország pedig az Egyesült Királyság volt. „Ez csekély, 5 százalékos növekedés egy év alatt” – mondta Nagy Ákos, az Országos Alapellátási Szövetség fogorvos-képviselője a Világgazdaságnak. Mint hangsúlyozta, az adatokból kiolvasható, hogy a fogorvosok nem külföldre mennek, hanem inkább hazai magánpraxisokba. Ez nem is véletlen szerinte, mert a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) az alapellátást végző fogorvosoknak egy tömésért 2000–2200 forintot, egy foghúzásért pedig 300–320 forintot számol el. Egy magánpraxisban ennek a sokszorosáért tömnek be vagy húznak ki egy fogat.

Irány a német patikák!

A gyógyszerészek között egy év alatt 56-ról 58-ra nőtt azoknak a száma, akik hatósági bizonyítványt kértek, a legtöbben – tizenhárman – a hazai helyett valamely németországi patikát vagy gyógyszercéget választottak. Tavaly csaknem félezer szakdolgozó is elhagyta Magyarországot, jórészt harmincévesnél fiatalabbak. Közülük is a legtöbben Németországba költöztek, 126-an kértek a munkavégzésükhöz engedélyt.

Az állami ellátás réseit is tömik

Miközben a háziorvosoknál az orvoshiány miatt állnak üresen a praxisok, fogorvosból van elég, de a NEAK-finanszírozás hiánya miatt nem csábító az alapellátói praxis. Azért is nagyon súlyos probléma

az alulfinanszírozottság, mert a fogorvosoknak csupán 13 százaléka közalkalmazott, a többiek valamilyen vállalkozásban látják el a betegeket, akár saját rendelőben és saját eszközökkel. Az állami ellátás finanszírozási hiányosságait a vállalkozó fogorvosoknak kell kipótolniuk a versenypiaci, vagyis – Nagy Ákos magyarázata szerint – a magánbevételeikből.