Segélymegegyezést sürget Merkel és Macron

Pető Sándor | A következő hetekben az Európai Unió vezetőinek meg kell egyezniük a pénzügyi csomagról, amely segít a járvány megtépázta tagállamoknak kiheverni a válságot – ezt sürgette tegnapi találkozója után Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök. Az unió két legnagyobb gazdaságának csúcsvezetői két nappal azelőtt találkoztak a merseburgi kastélyban, hogy Németország veszi át az EU rotációban betöltött elnöki pozícióját, és ígéretet tettek rá, hogy együttes erővel segítik át az uniót a válságon. „Együtt elérhetjük a költségvetési megegyezést júliusban” – mondta a találkozó utáni sajtótájékoztatón Macron.

A júliusban induló féléves német elnökséggel a kancellár megkoronázhatja másfél évtizedes kormányzását. Merkel, akit régóta világszerte sokan az EU tényleges politikai vezetőjének tekintenek, várhatóan több politikai alapkérdést is dűlőre akar vinni, mielőtt 2021-ben távozik a kancellári székből. Az egyik ilyen az EU tervezett 750 milliárd eurós kilábalási alapjának a pályára állítása. Az elemzői várakozások szerint ennek érdekében a kancellár Németország minden politikai tűzerejét felvonultatja majd, és ezt készítheti elő a francia–német találkozó is. Az alapra tett brüsszeli javaslat eleve Merkel és Macron kezdeményezésére épült, amely szerint az uniónak 500 milliárd euró értékű vissza nem térítendő támogatással kellene kisegítenie a legnagyobb bajban lévő tagjait a válságból. A tegnapi mesebergi találkozó elé időzítve egyszerre hat nagy európai lapban jelent meg interjú a kancellár asszonnyal, amelyben azt nyilatkozta: Németország „különleges szolidaritási aktusra” készül, hogy segítsen Európának szembenézni a világjárvány jelentette „precedens nélküli dimenziójú kihívással”. Üzenetértékűen Merkel Nadia Calvinót nevezte meg jelöltjeként az eurócsoport megüresedett elnöki posztjára, annak a Spanyolországnak a gazdasági miniszterét, amely az olaszok mellett a legnagyobb részre pályázhat a majdani kilábalási alapból. A francia–német tengelynek nagy erőfeszítésekre lesz szüksége a megegyezés tető alá hozásához, hiszen egyes „takarékos” tagállamok – mint Ausztria és Hollandia – inkább hitelekkel, mint támogatásokkal segítenék a mély válsággal küszködő dél-európaiakat, és az eurózóna javasolt közös adósságvállalásáért sem lelkesednek. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a hét végén úgy nyilatkozott: „Nagyon szerencsés, hogy egy ilyen nagy válság idején épp Németország veszi át az elnökséget.” A remények, hogy Merkel összebékíti az elmúlt hónapokban egymással keményen vitázó tagállamokat, már-már zava­róan erősek, mondta Michael Clauss, Németország EU-nagykövete. „Ettől rosszul alszom, mert a várakozások már egy kicsit túlerőltetettek” – tette hozzá.