Szabályoznák a kriptodevizákat

Cs.-V. A. | Konkrét döntéseket nem hoztak pénteki ülésükön az eurót használó uniós tagállamok pénzügyminiszterei a kriptodevizák egységes szabályozásával kapcsolatban, abban azonban egyetértettek, hogy szigorú rendeletekre lesz szükség – idézi a Reuters Benoit Coeuré-t, az Európai Központi Bank (EKB) igazgatótanácsának tagját. Valdis Dombrovskis uniós biztos elmondta: több miniszter is felszólalt a kriptodevizák ügyében, különösen a librával kapcsolatban. A francia és a német pénzügyminiszter korábban ellenérzéseinek és aggodalmának adott hangot a Facebook globális kriptodevizájának tervezett bevezetése miatt. A heves tiltakozással annyit már most elértek, hogy a Libra Association ügyvezető igazgatója, Bertrand Perez bejelentette: az eredeti menetrendhez képest valamelyest későbbre, 2020 második fél évére halasztották a kriptopénz bemutatását.

„Az Európai Bizottság álláspontja, hogy a befektetőkre és a pénzügyi stabilitásra leselkedő veszélyeket előre fel kell térképeznünk és ki kell iktatnunk. Meg kell vizsgálnunk, hogy a fejlesztések miként hatnak Európa gazdasági és monetáris szuverenitására, illetve az euró nemzetközi szerepére” – fogalmazott Dombrovskis az eurócsoport ülését követő sajtótájékoztatón. Ugyanakkor hangsúlyozta, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a digitális innovációk új lehetőségeket is magukkal hozhatnak, emlékeztethetik például az uniós bankokat arra, milyen fontos a határokon átívelő pénzügyi tranzakciók költségeinek csökkentése.

Az euróövezeti pénzügyminiszterek egyetértettek abban is, hogy egyelőre nincs szükség közös pénzügyi ösztönzők bevezetésére az EKB csütörtöki kamatcsökkentése után. Az eurócsoport elnöke, Mário Centeno hozzátette: ha romlana az uniós gazdasági helyzet, muszáj lesz közbelépni. Dombrovskis, Centeno és Bruno Le Maire francia pénzügyminiszer azon a véleményen volt, hogy az évek óta költségvetési többlettel működő országoknak – Németországnak és Hollandiának – többet kellene költeniük az euróövezeti GDP-növekedés fellendítésére. Emellett strukturális reformokat szorgalmaznának a magas államadóssággal küzdő országokban, például Olaszországban és Görögországban.

Az utóbbi pénzügyminisztere, Hrisztosz Sztaikurasz korábban jelezte: az ülésen arra kéri majd kollégáit, támogassák a görög IMF-adósság előtörlesztését, arról azonban nem nyilatkozott, erre végül sor került-e. Centeno csak annyit jegyzett meg, hogy Görögországról legközelebb decemberben tárgyalnak majd. Uniós hivatalnokok arról is beszámoltak, hogy az EU a klímaügyi célok elérése érdekében új energiaadókat vethet ki többek között a légi közlekedési ágazatra – Olaf Scholz német pénzügyminiszter drasztikus lépéseket követelt. A Reuters szerint az ügyben akár már 2020 elején előrelépés történhet.