A hét végére a magtárakba kerül a búza

Befejezték az árpa aratását, az eddigi adatok szerint 5,3-5,4 tonnás hektáronkénti termésátlaggal, ami lényegesen jobb, mint ahogy a korábbi várakozásokban állt – mondta a Világgazdaságnak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke. Mint lapunk beszámolt, a télen és a tavasz elején tapasztalt aszály miatt eredetileg sokkal gyengébb termésre számítottak a szakértők.

A GOSZ elnökének tájékoztatása szerint a búza is jobban teljesített a vártnál, az országos hektáronkénti termésátlag egyelőre 5,1-5,2 tonna, ez szintén felülmúlja az előzetes termésbecsléseket. Petőházi Tamás szerint a minőségről még korai bármit mondani, hiszen a legutóbbi hét végén a termény 20-25 százaléka még kint volt a táblákon. Az időjárás-előrejelzések szerint abban lehet bízni, hogy nem lesz akadálya a betakarításnak, így e hét végére már végezhetnek is a búza aratásával.

Annyiban viszont bejöttek a jóslatok, hogy leginkább a repce sínylette meg az aszályt. A 2,8 tonnás termésátlag alacsonyabb az utóbbi évek hozamainál. A repcét gyakorlatilag porba vetették, nagy területen ki is kellett szántani, de a megmaradt növény fejlődése sem volt optimális a kezdeti vízhiány, majd a növény megnyurgulása miatt. Hasonló tapasztalatokról számolt be a Világgazdaságnak Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) tanácsosa, mondván: az aszályos hónapok után lényegesen rosszabb termésre számítottak. Az érdekképviselethez érkező beszámolók szerint az aszály Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyében jobban érintette a kalászosokat. E területeken és Pest megye egyes részein az átlagosnál zömében alacsonyabb termésátlagokat mértek a gazdálkodók. Az árpa jobb termését azzal magyarázta a szakember, hogy mivel azt a búzánál korábban vetik, a magjai még magasabb nedvességtartalmú talajba kerültek, és jobban beindulhatott a fejlődésük. Volt olyan megye, amelyben a termésről szóló beszámolóban megemlítették a fuzáriumfertőzést is, de olyan jelzés nem érkezett a MOSZ-hoz, amely szerint ez nagyobb mennyiségű terményt érintene.

Az új termésre gyakorlatilag még nincsenek árak, nagyon nehezen mozdul a piac – mondta Petőházi Tamás. Ennek egyik oka, hogy mindenki a német és a francia aratási adatokra vár, ott viszont – bár próbavágások a korai állományokban már a napokban is lehetnek – csak augusztus elején indul be az aratási nagyüzem. A piac azért is várja izgatottan az ottani eredményeket, mert Nyugat-Európában a magyarországinál lényegesen erősebb volt a hőhullám, és éppen a kalászosok teljes érésének időszakára esett. Ennek hatása várhatóan meglátszik majd a terméseredményekben is, de a mértéke még kérdéses.

A takarmánybúza ára emelkedésnek indult a világpiacon, ami a Kínában pusztító afrikai sertéspestis közvetett hatása. A takarmányok iránti keresletet ugyanis erősen felpezsdítette, hogy Kína Nyugat-Európából próbál sertéshúst beszerezni.