A mezőgazdasági ágazatok közül a borszőlőtermelés az egyik olyan, ahol meghatározó jelentősége van a kellő létszámban rendelkezésre álló, szakmailag felkészült munkaerőnek – szögezi le a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet közös felmérésének összefoglalója. A felmérésről készült jelentés szerint a foglalkoztatással kapcsolatos nehézségeket mint a vállalkozások fejlődését nehezítő tényező hatását az egyéni vállalkozók értékelték a legmagasabbra, a társas vállalkozások pedig a legalacsonyabbra. Ismert, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari szektorokat különösen érzékenyen érinti a munkaerőhiány, elsősorban a szezonális foglalkoztatás, a szakképzettség alacsony foka és az egyéb szektorok elszívó hatása miatt. A munkaerőhiányhoz való alkalmazkodás során a kézi munkafolyamatok csökkentése, a béremelés és a vonzó körülmények kialakítása tűnik a leggyakoribb stratégiának.
Az állandó munkaerő kiválasztása során a szőlész-borász vállalkozások a szakmai felkészültséget, a munkafegyelmet és a problémamegoldó képességet csaknem azonos súllyal jelölték meg döntő szempontnak. Ezzel szemben a szezonális foglalkoztatás esetében egyértelműen a munkafegyelem a legfontosabb szempont.
A foglalkoztatás típusától függetlenül két fontos probléma vetődik fel: a folyamatosan növekvő bérigény és az alacsony munkamorál. Az egyes problémák értékelésében a legnagyobb különbségek a munkatapasztalat hiányával, a szociális viselkedéssel és az alacsony munkamorállal kapcsolatban mutatkoznak, minden esetben a szezonális foglalkoztatás terhére. Az idényfoglalkoztatással kapcsolatban feltett kérdésre érkezett egyedi válaszok arra mutatnak rá, hogy a legjellemzőbb problémák a rendelkezésre álló munkaerő hiánya (nincs tisztességesen dolgozó munkavállaló a szőlő-pince munkára, szinte lehetetlen munkaerőt találni), a fluktuáció (a személyek állandó cserélődése és a megbízhatatlanság a megjelenésben), a nem megfelelő hozzáállás és munkamorál (alkoholizmus, felelőtlen, nemtörődöm viselkedés).
Az állandó és a szezonális munkaerő megtartására alkalmazott stratégiákban a juttatásalapú ösztönzők alkalmazása az elsődleges. Ez az eszköz az idénymunkások esetében nagyobb szerepet kap. A foglalkoztatottak képzettségének javítása sem az állandó, sem a szezonális foglalkoztatás kapcsán nem jellemző.
A felmérés visszaigazolta azt az állítást, amely szerint az agráriumon belül is kiemelten nagy élőmunka-igényű szőlő-bor ágazatban súlyos gondokat okoz a megfelelő munkaerő hiánya. Megszerzéséhez és megtartásához a bérek fedezetének biztosítása mellett szükségesnek tűnik a képzési rendszer mielőbbi reformja is. A foglalkoztatás növelése azonban kizárólag az ágazat jövedelemtermelő képességének javításával, a magasabb árú minőségi termékek arányának emelésével tűnik megvalósíthatónak. A jelentés készítői szerint a szőlészeti-borászati vállalkozások problémáinak túlnyomó része kezelhető lenne, ha nagyobb intenzitással vennének részt a középfokú és felsőfokú gyakorlati képzésben. Tanulók és hallgatók fogadásával és a hosszú távú elköteleződés felté-teleinek megteremtésével a vállalkozások ki tudnák nevelni a saját szakember-utánpótlásukat. Javasolt az ágazatban tevékenykedő vállalkozásokra kiterjedő, tudatosabb és fenntarthatóbb humánerőforrás-gazdálkodást megalapozó felnőttképzési formák és szaktanácsadási szolgáltatások erősítése.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.