Továbbra is az ünnepekhez kötődik a halfogyasztás

A lehalászásokról készült jelentések szerint a halastó művelési ágban 29,76 ezer hektár tóterület szerepelt tavaly, ebből az aktívan működő tavak nagysága 26,47 ezer hektár volt – közölte a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet. Ez az előző évhez képest 1,6 százalékos növekedés. Tavaly 24 hektár új halastavat létesítettek, és 227 hektár tóterületet rekonstruáltak.

A hazai tógazdaságokban a haltermelés mennyisége 22,54 ezer tonna volt az elmúlt évben, szemben az előző évi 21,21 ezer tonnával. Az étkezési halak előállításában továbbra is a pontytermelés a domináns, ez adja a tógazdaságokban termelt étkezési halak 79,5 százalékát. Ezzel együtt az étkezési célú pontytermelés az előző évhez képest 6,4 százalékkal csökkent.

A növényevő halfajok közül az amur a lehalászott étkezési célú mennyiség 3,3 százalékát, a busa (fehér, pettyes és hibrid) a 9,5 százalékát adta 2018-ban. A megtermelt étkezési méretű értékes ragadozó halak (csuka, harcsa, süllő) lehalászott mennyisége 2018-ban 328 tonna volt, az előző évinél 15 százalékkal több. A tógazdaságokban a horgásztatással értékesített hal mennyisége 209,3 tonna volt 2018-ban, ami 26 százalékos csökkenés az egy évvel korábbi 282,5 tonnához képest.

A halászati és akvakultúra-termékek importértéke 35,8 milliárd forintot, exportértéke 8,2 milliárd forintot ért el 2018-ban, a külkereskedelmi forgalom passzívuma pedig 27,6 milliárd forint volt, 4,4 milliárd forinttal több, mint 2017-ben.

A magyarországi halhús­fogyasztás erősen idényjellegű, leginkább a húsvéti és karácsonyi időszakban vásárolnak halat a hazai fogyasztók. A feldolgozott, illetve konyhakész halászati termékek iránt viszont egyre inkább nő a kereslet.

Magyarországon az egy főre jutó éves átlagos halfogyasztás 5–7 kilogramm között mozgott az elmúlt néhány évben, jelentősen elmarad az EU 23-25 kilós átlagától és a 20 kilogrammos világátlagtól is. A hazai lakosság jellemzően a 1,5-2 kilogrammos pontyot keresi.