Tállai András: vizsgáljuk a moratórium folytatását
Az adatok azt bizonyítják, hogy a hazai adósok felelősen élnek a hitelkönnyítés lehetőségével.
Nagy László Nándor
2021.05.14, 05:05
Megosztom a cikket
A Magyar Bankszövetséggel és a Magyar Nemzeti Bankkal folytatott egyeztetéseket követően dönt a kormány a hitelmoratórium sorsáról – mondta a Világgazdaságnak Tállai András, a Pénzügyminisztérium miniszterhelyettese. Emlékeztetett, hogy a törlesztési moratóriummal kapcsolatban a kormány Európa legnagyvonalúbb szabályváltozását alkotta meg azzal, hogy – ellentétben más tagállamok 3–9 havi időtávjával – a koronavírus-válságban 15 hónapot lefedő időtartamra automatikusan biztosította a védernyőt nemcsak az ezt kérelmező, hanem valamennyi, a válság kitörését megelőzően hitelt felvevő lakossági és vállalati ügyfélnek.
A moratórium eredményeként 2020 végéig 1700-1800 milliárd forint, vagyis a tavalyi GDP 3,6-3,8 százalékát kitevő elhalasztott törlesztés maradhatott a reálgazdaságban.
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Tállai András szerint az adatok cáfolják a korábbi kétkedőket, akik szerint a túl széles körben igénybe vehető és időben elnyújtott moratórium kockázatos lehet a bankrendszernek.
Egyrészt a hitelfelvevők pénzügyi tudatosságát bizonyítja, hogy sokan valóban csak addig élnek a fizetéskönnyítő lehetőséggel, amíg arra szükségük van
– az MNB adatai szerint a tavaly áprilisi 1,6 millió lakossági hitel helyett idén február végén már csak 1,3 millió szerződés van moratórium alatt, s a vállalati oldalon is tavaly májushoz képest 21 százalékponttal, 35 ezerre csökkent a moratóriumban maradó vállalkozások száma –, így a lakossági hitelek 50, a vállalatiak 35 százaléka van moratórium alatt.
A másik oldalon a pénzintézetek számára lehet megnyugtató, hogy azokban az országokban, ahol a moratórium már lejárt, nem ugrott meg a nem teljesítő hitelek aránya.
Ráadásul – emlékeztetett Tállai András – a Moody’s értékelése szerint a magyar pénzintézetek felkészülten várják a moratórium utáni időszakot, hiszen a kinnlevőségek 6,8 százalékát fedték le tartalékokkal, miközben az uniós átlag 5,3 százalék. A miniszterhelyettes elmondta, hogy most a tapasztalatok összegyűjtése zajlik, amelyek után a kormány összegzi és mérlegeli az érveket. A hitelmoratórium vizsgálatánál átfogó módon szükséges mérlegelni a kérdéskört. A gazdaság újraindításának a lendülete, az általános gazdasági állapot, a hiteladósok helyzete mellett a nemzetközi környezetet is vizsgálni kell – magyarázta az államtitkár.
A miniszterhelyettes szerint üdvözlendő, hogy a napokban a Magyar Bankszövetség állásfoglalásában jelezte, a gazdaság stabilitásának és gyors növekedési pályára állítása érdekében támogatja, hogy a moratórium meghosszabbításában a rászorulók, a koronavírus-járványban jelentős károkat elszenvedő családok és vállalkozások kaphassanak további, célzott segítséget.
Fotó: Shutterstock
Tállai András szerint most azt kell vizsgálni, hogy a fizetéskönnyítő eljárás célzott továbbvitele mellett miként biztosítható, hogy a pénzintézetek a hitelezés folyamatos fenntartásával tudják segíteni a gazdaság koronavírus-válságot követő újraindulását.
A cél tehát az, hogy azoknak az ügyfeleknek biztosítsák a továbbiakban is a védernyőt, akiknek gazdasági helyzetük ezt szükségessé teszi.
Ugyanakkor a gazdaság jövője szempontjából legalább ennyire fontos, hogy visszatérjenek a rendes törlesztéshez azok az ügyfelek, akik tudnának, de nem akarnak törleszteni, így valójában már nincs szükségük a moratóriumra, csak kihasználják. A kormányzat a törlesztéshez visszatérők kezét sem engedi el, hiszen jogszabály írja elő, hogy a halasztott kamatfizetést nem tőkésíthetik a bankok, vagyis nem alkalmazhatnak kamatos kamatot. A magyar szabályok kimondják azt is, hogy a moratórium következtében nem emelkedhet a törlesztőrészlet a korábbihoz képest, helyette a futamidő hosszabbodik meg.
Ne maradjon le a Világgazdaság híreiről, olvassa őket mindennap!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.