Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának Ember-Környezet Tranzakció Intézete által tavaly végzett kutatás szerint a magyar társadalom 94,8 százaléka szeretné környezettudatosabbá tenni az életét a következő egy évben. A hét beavatkozási pont közül, amelyeken változtatnának az emberek, kimagaslóan az első helyen végzett az energiatakarékosság (kevesebb áram, gáz, víz használata) – írta Varga Attila pszichológus, az intézet munkatársa kedden a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően című szakportálon közzétett cikkében.
Az összegzés szerint a különböző beavatkozási pontokat vizsgálva a felmérés jelentős eltéréseket mutat regionálisan: leginkább a közép-magyarországi válaszadók tervezték csökkenteni az energiafogyasztásukat, legkevésbé pedig az észak-magyarországi válaszadók törekedtek erre. Mint Varga Attila rámutatott, az ország legszegényebb régiójában élőknek valószínűleg már korábban is sokkal kevesebb módjuk volt az energiapazarlásra.
A második és harmadik helyen a hulladékcsökkentés és a meghibásodott eszközök megjavítása áll.
A lista utolsó helyén szerepel holtversenyben a környezetbarátabb ruházkodás és a kevesebb állati eredetű táplálék fogyasztása.
Ezeken a területeken a lakosság csaknem egyötöde tervezi környezetkímélőbbé tenni az életét.
Fuldoklunk a műanyagban, és fogy az időnk a hulladék kezeléséreÉvente nagyjából 400 millió tonna műanyagot állítanak elő a földön, ez a szám 2050-re 600 millió tonnára nőhet. A világnak szüksége van arra, hogy az emberiség megoldja a műanyaghulladék kezelését, de csak kevés az áttörés ezen a téren. Egy magyar találmány azonban kiválthatja a környezetkárosító kőolajszármazékot a gazdaságból. |
A felmérés nemekre bontva is eltéréseket mutat: míg a férfiak jóval nehezebbnek tartják a környezetbarát ruházkodás megvalósítását, addig a nők könnyebbnek, és ennek megfelelően többen is akarnak cselekedni ezen a területen a közeljövőben.
Mint az összegzésben olvasható, a kutatásban feltárt régiós különbségek felhívják a figyelmet arra, hogy az energiatakarékosság lehetősége nagymértékben függ a társadalmi helyzettől.
Fontos leszögezni, hogy az energiafogyasztás csökkentése semmiképp nem mehet az emberi egészség rovására, ezért az energiaár-robbanás közepette is társadalmi szolidaritási feladat annak biztosítása, hogy mindenki tudjon télen fűteni, és ezt lehetőleg a legkevésbé környezetszennyező módon tegye
– jegyezte meg írásában Varga Attila.
