A világ lassan belefullad a műanyagba, így egyre sürgősebben találni kell egy megoldást az irdatlan mennyiségű hulladék kezelésére. Évente nagyjából 400 millió tonnát állítanak elő belőle a földön, és ennek csak minimális részét hasznosítják újra – erről a Financial Times ír. A legtöbb műanyaghulladék szeméttelepeken és az óceánokban végzi.
Az ilyen szennyezéssel rengeteg a probléma, az egyik legnagyobb, hogy nem lebomlik, hanem aprózódik, és így bekerül a táplálékláncba. Mikroműanyag már nagy mennyiségben megtalálható a halakban, az ívóvízben és a szárazföldi haszonállatok húsában is.
Szó szerint a vérünkben van a környezetszennyezés: műanyagot találtak az emberi vérbenApró szemcsékből álló műanyagszennyezettséget fedeztek fel a kutatók az emberi vérben. Most először tapasztaltak ilyet, és a vizsgáltak 80 százalékánál mutatták ki az egyezést. |
Annak ellenére, hogy már szó szerint a vérünkben van, a műanyag gyártása folyamatosan gyorsul. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint
2050-re 50 százalékkal többet állít elő belőle az ipar, ez pedig újabb évi 600 millió tonna műanyaghulladékot jelent.
A kutatók gőzerővel keresik a megoldást a problémára. Mivel egyelőre az látszik, hogy az újrahasznosítás túlságosan drága, így várhatóan a lebontás lesz a jó megoldás – ehhez pedig nem másra lesz szükség, mint olyan mikróbákra, amelyek képesek elfogyasztani a műanyagot.
A mikróbák tulajdonképpen a természet újrahasznosítói. Olyan enzimeket vagy fehérjéket hoznak létre, amelyek a szerves anyagokat a talajba bontják. 2016-ban
japán kutatók felfedeztek egy baktériumot, amelynek az enzimje le tudja bontani a polietilén-tereftalátot, vagyis a PET-et.
Ebből az anyagból készülnek a műanyag palackok és a poliészterruházat.
Hozzá kell tenni, hogy már vannak olyan vegyszerek, amelyek képesek lebontani a műanyagot, de ez esetben az enzimek sokkal kevesebb energiát igényelnének, ami azt jelenti, hogy nem károsítanák a környezetet, miközben megszabadulnak a környezetkárosító műanyagoktól. Emellett lehetőség lenne arra is, hogy a mikróbák segítségével a kommunális hulladék nagy részét meg lehessen semmisíteni.
Az irány jó, de nem elég jó
A mikróbák és a baktériumok által termelt enzimek lehetnek a globális probléma megoldásai, de egyelőre van velük egy jelentős probléma: túlságosan lassúak.
Gazdaságilag nem hatékonyak és nehezen bővíthetők a kereskedelmi mennyiségek kezelésére. Egyelőre nem dolgozták ki azokat a megoldásokat, amelyekkel fel lehet gyorsítani a műanyagfaló baktériumok működését. A kutatások zajlanak, de nem kapnak elég forrást az áttöréshez. Ez oda vezethető vissza, hogy a hagyományos műanyag még mindig olcsóbb, mint kikísérletezni az újrahasznosítását vagy a lebontását.
Több vállalkozás, amelyik hajlandó lenne megbirkózni ezzel a problémával, nem számíthat annyi támogatásra, hogy a munkájukat folyamatosan végezi tudják. Ennek érdekében több cég jelenleg is pénzgyűjtésen dolgozik, hogy orvosolhassák a műanyagszennyezés problémáját. Az Egyesült Királyságban az Epoch Biodesign – amely a jelenleg nem újrahasznosítható műanyagokat célozza meg – 11 millió dollárt gyűjtött ezen a nyáron.
Természetesen arra is figyelni kell, hogy a jövő műanyagkészletét is biztosítani lehessen, így a cél az, hogy egy
olyan mikróbát találjanak vagy fejlesszenek a kutatók, amely elég gyorsan lebontja a régi műanyagot, hogy utána újrahasznosítható formában jöjjön létre egy másik végtermék.
Egy ilyen baktérium megtalálása körkörös gazdasággá alakíthatná a műanyaggyártást.
A magyarok is kiveszik a részüket a munkából
Egy magyar feltaláló, Lajter Péter kifejlesztette a DAT1 nevű anyagot, amely kiválthatja a hagyományos szennyező műanyagokat. A DAT1 megkapott minden magyar és európai uniós tanúsítványt.
A Szakmaverzum.hu azt írja, hogy
a DAT1-ből készült tárgyakat nyugodtan a szemétbe lehet dobni, mivel az anyag néhány hét alatt teljesen lebomlik, anélkül, hogy mikroműanyagot hagyna hátra.
A Degraway Technologies alapítója elmondta, hogy a találmányuk teljes egészében szerves összetevőkből készül és egyáltalán nem tartalmaz kőolajszármazékot.
A DAT1-ből készült termékek gyorsan és minden maradvány nélkül lebomlanak
– nyilatkozta Lajter.
Mostanra elmondhatjuk, hogy ipari felhasználásra alkalmassá vált az anyagunk. Megvannak a tanúsítványaink, többek között a német TÜV is minősített, kidolgoztuk a gyártástechnológiát, megterveztük és legyártottunk jó néhány szerszámot. Készülünk az ipari bevezetésre
– tette hozzá.
