Ötvözhető a halnevelés és a növénytermesztés

A Világgazdasági Fórum (WEF) Globális kockázatok című legfrissebb, 2020-as jelentésének előrejelzése szerint a közeljövőben egyre több táplálékra lesz szükség a világon, ugyanis 2050-re megduplázódik a népesség élelmiszerigénye, amelynek előállítása a hagyományos mezőgazdasági módszerekkel már nem lesz lehetséges. Az élelmiszer-termelésben ezért olyan fenntartható megoldásokat kell alkalmazni, amelyek kevésbé károsítják a környezetet, de alkalmasak arra, hogy nagy tömegeket lássanak el tápanyagban gazdag zöldséggel, gyümölccsel. Bolygónk erőforrásainak megőrzésében az is sokat segít, ha előtérbe helyezzük a növényi eredetű ételek fogyasztását a hús helyett.

Szmetana Kornél, a K&H a fenntartható agráriumért elnevezésű ösztöndíjpályázat egyik nyertes mesterszakos díjazottja szerint a kereskedelmi méretű akvapónia széles körben való alkalmazása lehet az egyik megoldás. A módszer a halnevelés és a vízalapú növénytermesztés ötvözésével létrejövő élelmiszer-termelési eljárást foglalja magában, amely alkalmas nagy mennyiségű zöldség és halhús előállítására. „Az akvapóniával történő élelmiszer-termelés áttörést hozhat a környezetvédelmi és a társadalmi problémák megoldásában, mivel a termelés során nincs szükség termőföldterületre, és helyileg, akár saját kertben is kialakítható. Ennek következtében csökken a termékek kiszállítási ideje, és az emberek közvetlen közelében lenne lehetőség friss bioélelmiszerek biztosítására. Az sem elhanyagolható tényező, hogy az akvapóniás termeléssel nem lenne szükség vegyszerek, főleg rovarirtók, műtrágya használatára sem” – mondta el Szmetana Kornél.

„A halak és a növények közös nevelésének gondolata az ókori keletről származik, a modern akvapónia azonban egy körülbelül negyvenéves módszer, hazánkban háztáji rendszerként van jelen, az ipari termelésben még nem terjedt el. A megoldással alternatívát szeretnék adni a hagyományos hazai gyakorlatokkal szemben. Előnye, hogy a környezeti tényezők kizárásával maximalizálni tudjuk a terméshozamot, továbbá a víz visszaforgatásával az ökológiai lábnyom lényegesen alacsonyabb lesz más mezőgazdasági eljárásokénál. Ez a technika a hazai élelmiszer-termelés és egyben a táplálkozás megreformálására is alkalmas lenne. Ha helyileg vagy akár a városok körül, a fogyasztók közvetlen közelében telepítenének üvegházakat, el tudna terjedni a több zöldség és hal fogyasztásán alapuló étrend, elősegítve az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozást” – hangsúlyozta a fiatal kutató.