Újabb alapvető terméknek csökkenhet jelentősen a bolti ára

Alapvetően határozta meg a hagymapiacot, hogy már 2021 decemberétől elindultak felfelé műtrágya- és növényvédőszer-árak, valamint az input anyagoknál ellátási nehézségek is adódtak, majd ebben a helyzetben tört ki az orosz–ukrán háború – mondta a Világgazdaság érdeklődésére Varga István, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. Európában mindezek hatásaként körülbelül 

Ezt tetézte a tavalyi pusztító aszály, ami további 20 százalékkal csökkentette a betakarítható mennyiséget, így összességében a kontinensen 1,5-2 millió tonnával kevesebb hagyma termett. Varga István szerint azonban ennél is nagyobb mennyiség hiányzik Európában, hiszen Ukrajna a 10-15 legnagyobb hagymatermelő ország egyike, az EU és Nagy-Britannia pedig békeidőben évi egymillió tonnát is importált onnan. Ukrajnában egyébként jelentős nyugat-európai befektetések vannak zöldségtermelő farmokban.

Az elmúlt hetekben sok hír szólt arról, hogy Ausztriában négyszeresére emelkedett a vöröshagyma ára. Az áremelkedés itthon is dinamikus volt, az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legutóbbi jelentése szerint a Budapesti Nagybani Piacon a 12. héten az egy évvel korábbi – mérettől függően – 140–160 forintról 400–430 forintra nőtt az ár. A nagybani piaci ár a termelői és a fogyasztói közötti árnak tekinthető. A hagyma – és más gyökérzöldségek – áremelkedése azért tűnik erőteljesebbnek, mert ezek ára az elmúlt két-három évben nem emelkedett olyan drasztikusan, mint a hajtatott vagy egyéb zöldségféléké. A költségemelkedések ugyanakkor itt is jelentősek: a tavalyi 30 százalék után idén további 15-20 százalékkal drágul a termelés. A szántóföldi önköltség jelentős tétel lett, hektáronként 8-9 ezer euróval lehet számolni, amihez még hozzájönnek a post harvest és logisztikai költségek is – nevezte meg a drágulás alapvető okát az alelnök. 

Figyelembe kell azt is venni, hogy a vöröshagymára folyamatosan többletigény keletkezik a világpiacon. A világ termelése 1990-ben még 27-30 millió tonna volt, jelenleg 70-80 millió tonna, 2050-re pedig 150 millió tonna lehet. Közben azonban a föld népessége, és a vöröshagyma iránti igény is növekszik, nagyjából évente egymillió tonna pluszigény keletkezik. 

A post harvest folyamatokra is nagy összeget kell fordítani, hiszen a szántóföldi zöldségek – például a sárgarépa, vöröshagyma vagy a káposztafélék – tárolása nagy tömegük miatt energiaigényes, a sokszorosára emelkedett áramárakkal jelentős költségtényező. 

Bár például egyes spanyolországi régiókban 25-30 százalékkal is csökken a vöröshagyma termőterülete, Magyarországon éppen ellenkező irányú folyamat várható. Az egységes kérelmekből lehet majd pontos vetésterületi adatokra következtetni, de a vetőmageladások és a termelői információk alapján a hagymatermő terület – ami egyébként az AKI szerint tavaly 1360 hektár volt – 10-20 százalékos növelése várható. Ez pedig nemcsak nálunk, hanem más kelet-európai országokban, például Szerbiában és Szlovákiában is bekövetkezik. 

Az is várható, hogy a termelők egyre inkább a tárolás felé fordulnak, akár annak a rövid idejű formája felé is, vagyis

A fogyasztói árak azonban már eljutottak egy olyan szintre, amely fölött a vevők nem teszik a kosarukba a hagymát. A hazai kiskereskedelmi ár december környékén beállt 600 forintra, és ott meg is ragadt. A sokszor példaként hozott Ausztriában a 14. héten már második hete stagnáltak az árak, és Varga István arra számít, hogy egy stabilizációs folyamat következik a piacon, és  következő hetekben 20-30 százalékkal csökkennek a fogyasztói árak is.