BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

„Motorfékkel” már december előtt egy számjegyű lehet az élelmiszer-infláció

A tavalyinál lényegesen kedvezőbb időjárás, a termelési költségek csökkenése és az állattenyésztők számára elfogadható – a sertésnél pedig kifejezetten magas – felvásárlási árak jelentősen növelték a gazdálkodók optimizmusát. Az MBH Bank szakértői eközben az élelmiszer-infláció jelentős fékeződését várják.

Emelkedő pályára került a magyar agrárium, optimistább jövőkép kezd kibontakozni – ezt tükrözi az MBH Bank agrár és élelmiszeripari üzletágának felmérése, amelynek alapján az MBH AgrárTrend Indexet számítják. A negyedévente közölt mutató az első negyedéves 29,8 pontról 31 pontra kúszott föl, ez gyakorlatilag az orosz–ukrán háború kitörése előtti érték. Hollósi Dávid, az agrárüzletág ügyvezető igazgatója szerint ez is jelzi az élelmiszer-gazdaság alkalmazkodását, ami a háború előtt, a koronavírus-járvány idején is jellemző volt. „Valóban emelkedő pályán vagyunk, de ne felejtsük el, hogy az indexben érzelmi hatások is megjelennek” – mondta arra utalva, hogy a gazdálkodók hangulata a tavalyi aszályos év után a növénytermesztőknél és az állattenyésztőknél is optimistára fordult. Az egyensúlyi érték ugyanakkor még mindig odébb van, ezt az állapotot a 35 pont tükrözné. 

Farmer,Is,Catching,The,Head,Of,A,Cow.,On,His
A tejtermelésben a felvásárlási árak csökkenését kompenzálja a költségek mérséklődése.
Fotó: Shutterstock

Az infláció és a magas kamatok ugyanakkor még mindig korlátozzák a gazdálkodókat. Ebben a helyzetben a kamattámogatott hitelek nyújtanak segítséget, de a várakozások szerint jövő év első felére a piaci alapú finanszírozás költségei is mérséklődhetnek, addigra pedig kiírják a Vidékfejlesztési Program pályázatait. A mintegy 3000 milliárd forintos támogatási program a bankok közreműködésével jelentős korszerűsítési hullámot indíthat el a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban is.

Termékpályánként vizsgálva a helyzetet, a gabona, az olajos mag és a fehérjenövények termelőinél a tavalyi pánik után némi megnyugvás látszik, idén eddig bőséges csapadék hullott – 

tegnap például a néhol már aszályos jeleket mutató Alföldön is volt kiadós eső

–, és az őszi vetésű növények jó termésátlagokat produkáltak. Igaz, hogy az alacsonyabb hektolitersúlyok miatt még ez is elmaradt kissé a várttól, és a minőség is gyengébb. A lényeg azonban a gazdaságosság: Hollósi Dávid szerint valahol a 7 tonnás hektáronkénti átlagtermésnél lehet meghúzni a jövedelmezőség határát, ami az átlag fölötti, de azért sok helyen meg tudták ugrani. Akik viszont ez alatt termeltek, azok idén veszteséget kénytelenek elkönyvelni. Közben a tavaszi vetésű növények is jól fejlődnek, így minden remény megvan arra, hogy a kukorica- és a napraforgótermés is jó legyen.

A háború előtti szintre erősödött az index

 

Az értékesítési árakkal már nem lehetnek elégedettek a termelők. Nem is a nominális értékekkel van baj, hanem a termelési költségek lettek nagyon magasak. Bár visszakorrigáltak ugyan az elmúlt hónapokban, de nem annyira, hogy átlagos terméssel eredményt lehessen produkálni. Hollósi Dávid elképzelhetőnek tartja, hogy a 60-70 ezer forintos árak még emelkednek, de – az előző szezon tapasztalataiból is kiindulva – azt tanácsolja a termelőknek, hogy ne spekuláljanak a gabonával, inkább osszák meg az értékesítést.

Az MBH Bank szakértőinek várakozásai szerint a szántóföldi növénytermesztés jövedelmezősége jelentősen vissza fog esni. Előtérbe kerül a méretgazdaságosság és a hatékonyság. „Hiszünk a szántóföldi növénytermesztésben” – nyomatékosította, hozzátéve, hogy az várakozásaik szerint üzemméretek nőni fognak, és koncentrálódni fog a termelés.

Feszült a gabonapiac, már nem csak az ukránok támadják az olasz importőröket

Közben kiderült: a májusi eső néha csak ezüstöt ér.

Az állattenyésztési ágazatokban relatíve jó árak alakultak ki, igaz, a tej felvásárlási ára idén már nagyobb mértékben visszakorrigált, de közben a költségek is csökkentek. A takarmányárak csökkenése mellett az energiaköltségek is mérséklődtek, 

a tejtermelőknek pedig az elmúlt évihez képest alapvetően változott meg a helyzetük azáltal, hogy idén jó volt a tömegtakarmány-hozam, és ezt általában maguknak termelik meg a tehenészetek. 

A sertéságazatban most pozitívak az állattartók kilátásai. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy az árak a következő hónapokban nem fordulnak, ezért most ez az időszak arra is alkalmas, hogy az ínségesebb időszakokra tartalékot képezzenek a sertéstartók. 

A legoptimistábbak a baromfitartók. Ez az ágazat integráltságának is köszönhető, illetve annak, hogy nagyon perspektivikus termék, gyakorlatilag a 21. század népélelmezési cikkének tekinthető – mondta az ügyvezető igazgató.

Tetemes önköltségcsökkenés következik az állattenyésztésben

Az olcsóbb gabona azonban általában kevesebb munkát ad a takarmánykeverőknek.

A kertészeket, illetve a szőlő- és bortermelőket idén nem sújtották időjárási katasztrófák. A bank szekértői szerint ezekben az ágazatokban az energia-, illetve a munkaerő-függőséget is csökkenteni kell. 

A magyar agrárium, az élelmiszeripar és a kiskereskedelem is alkalmazkodott az árstopokhoz, volt átmeneti áruhiány, de alapvetően minden termék elérhető volt – értékelte az augusztus 1-jével megszűnt maximált áras rendszert Héjja Csaba, a bank agrárüzletágának szenior elemzője. Az élelmiszeripar által kibocsátott mennyiség ugyanakkor csökkent, egyedül az étolajgyártók tudtak volumennövekedést elérni, a sertéshús-előállítók és a malmok viszont jelentős csökkenést szenvedtek el. Ebben szerinte közrejátszott az import és az is, hogy elfogyott az emberek pénze. 

Happy,Little,Girl,And,Her,Dad,Choosing,Food,At,Refrigerated
Happy little girl and her dad choosing food at refrigerated section while shopping in supermarket.
Az üzletekben már év eleje óta visszafogottabb áremelkedés látszik.
Fotó: Shutterstock

Számításaik szerint az árstop 100-120 milliárd forintot hagyott a fogyasztók zsebében, mindezt az ársapkás termékek forgalma alapján számolva. Ez a magyar élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom 2-4 százaléka. 

Ha az árstop volt a nullára fékezés, akkor az árfigyelő a motorfék

– érzékeltette, hogy utóbbinak is van élelmiszer-inflációt fékező hatása. Mint mondta, az első negyedévben már csupán 5 százalékos mértékű volt az élelmiszerek drágulása, a második negyedévben pedig mérséklődtek az árak, így már december előtt egy számjegyűre mérséklődhet az élelmiszer-infláció.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.