Magyar agrárteljesítmény: bántóan nagy volt a termeléscsökkenés és az áremelkedés

Hosszú időre visszatekintve tavaly csökkent a legnagyobb mértékben az agrárium által megtermelt termékmennyiség, így a növekedéséhez 2022-ben nem tudott hozzájárulni – írja ágazati összefoglalójában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A bruttó hozzáadott érték 37 százalékkal maradt el a 2021. évitől. A csökkenésben leginkább a gabonafélék alacsony terméseredményeinek volt meghatározó szerepük, az aszály miatt rekordalacsony lett a kukorica termésmennyisége. A szélsőséges időjáráson kívül a gazdálkodókat a ráfordítási árak emelkedése is sújtotta. Az energia és a takarmányok ára 50 százalékkal nőtt, a műtrágyáké két és félszeresére emelkedett. A gabonafélék terméscsökkenése miatt kevesebb termék került külpiacra, viszont az importszükséglet bővült.

Az aszály tarolt tavaly Magyarországon, a gabonafélék termésmennyiségének visszaesése nyomán a kibocsátás mennyisége 18 százalékkal csökkent, ami az unión belül a legnagyobb visszaesés Az EU-átlag 3 százalék volt, a jelentősebb agrártermelő tagállamok közül Franciaországban az előző évihez hasonlóan alakult a kibocsátás, Németországban enyhén mérséklődött. Az aszályos időjárás hatására a kontinensen az előző évihez képest kisebb lett a gabonafélék, a burgonya és a gyümölcsfélék termésmennyisége. Az ipari növények kibocsátása nem változott, míg a megtermelt bormennyiség az előző évihez viszonyítva 13 százalékot meghaladóan emelkedett. 

A mezőgazdasághoz köthető termékek exportja tavaly 8,7 százalékkal részesedett Magyarország összes termékkiviteléből. Az agrárium termékeinek megoszlása a teljes exporton belül nem változott az elmúlt években. A mezőgazdasági termékek kivitelének értéke 4858 milliárd, az importé 3785 milliárd forintot ért el, a termékcsoport egyenlege így összességében 1073 milliárd forint aktívummal zárta az évet.

A zöldségfélék és a gyümölcsök exportmennyisége stagnált, az állati takarmányok kivitele enyhén nőtt. A legnagyobb változás a gabonafélék és az olajos magvak kivitelében volt, az előbbi esetében 30, az utóbbiéban 8,5 százalékos volt a csökkenés.

A korábbi évek arányszámait közelítve, tavaly a teljes hazai import 6 százalékát tették ki a mezőgazdasági termékek. Az import értéke az ágazaton belül minden terméknél növekedett, a legnagyobb emelkedés a gabonaféléknél volt: értéke csaknem 101, mennyisége 132 százalékkal nőtt az előző évihez viszonyítva, elsősorban a beáramló kukorica miatt. A többi termék esetében is nőtt az import, értékben az állati takarmányok, valamint a húskészítmények esetében tetemes mértékben, az előbbi 46, az utóbbi 53 százalékkal lett magasabb az előző évinél. Az ital- és dohánytermékek, illetve a takarmányok behozatala természetes súlyban és értékben is számottevően emelkedett.

Az előzetes adatok szerint a mezőgazdaság munkaerő-ráfordítása 2,3 százalékkal csökkent tavaly, ami folytatása az előző évek trendjének. Az ágazat munkaerő-felhasználása 312 ezer ember teljes munkaidős tevékenységének felelt meg. A 2010-es évek közepétől a családi munkaerő erős visszaesése miatt folyamatosan csökken a nem fizetett munkaerőnek az agrárfoglalkoztatásban betöltött szerepe.

Jól teljesített az ágazat a beruházásokban: a nemzetgazdaság összes beruházási értéke 15,4 ezermilliárd forint volt, ebből a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 686 milliárd forinttal (4,5 százalékkal) részesedett. A nemzetgazdaság beruházási volumene 1, a mezőgazdaságé 6,6 százalékkal nőtt.

A mezőgazdasági termékek átlagos drágulása tavaly 50 százalékos volt. A nagyarányú emelkedés okai között megemlíthető a világjárványra visszavezethető kereslet-kínálati zavar, az energiaköltségek növekedése, illetve az orosz–ukrán háború nyomán kialakult bizonytalanság a gabona és a műtrágya piacán.

A növényi termékek termelői ára 52, ebből a gabonaféléké 67, az olajnövényeké 52 százalékkal, a tavaszi árpa és a rozs árszintje pedig a kétszeresére nőtt 2021-hez képest. Az élő állatok és állati termékek ára 46 százalékkal lett magasabb. A vágócsirke felvásárlási ára 2022-ben 49, a vágósertésé 51 százalékkal emelkedett a 2021-eshez viszonyítva.

Folytatódott a termőföldárak emelkedése. 

A legnagyobb (15 százalékos) növekedés az erdő- és a gyepterületek árában következett be. A szőlő 10, a gyümölcsös 8,2 százalékkal drágult, így 2021-ben 1 hektár szőlő átlagosan 2,6, 1 hektár gyümölcsös pedig 2,4 millió forintba került. A gyep és az erdő hektáronkénti átlagára nem haladta meg az 1 millió forintot, az előbbiért 961 ezer, az utóbbiért 915 ezer forintot kellett fizetni. A földbérleti díjak is emelkedtek, 2021-ben a szántó átlagos hektáronkénti bérleti díja (72 700 forint) 13 százalékkal nőtt az előző évihez képest.