Bár még növekedés látszik, ez már az agrárgép-boom vége
Az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások 174,9 milliárd forint értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket és eszközöket az idei első hat hónapban, ami 6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi forgalmat. Ugyanebben az időszakban alkatrészekre 43,6 milliárd forintot fordítottak, ami 2 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest – áll az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) friss géppiaci jelentésében. Az első negyedéves adatokkal összevetve a gépértékesítésekben szembeötlő a növekedési ütem lassulása, január és március között ugyanis 45 százalékos volt az éves alapon mért bővülés. Az alkatrészek értékesítésének növekedési üteme ugyanakkor némileg erősödött, az első negyedévben ugyanis ebben a szegmensben csupán az előző évi mértéket érték el az eladásokban.
Fotó: Kállai Márton / Szabad Föld
Folytatódott ugyanakkor a koncentráció a gépkereskedelemben. A végfelhasználóknak történő mezőgazdasági gép- és eszközértékesítések 77 százalékát tíz forgalmazó szervezet bonyolította le, közülük a három legnagyobb gépkereskedő kezében összpontosult az összes magyarországi mezőgépeladás 61 százaléka. Ez azt jelenti, hogy
az idei év első hat hónapjában az első tíz cég és a három legnagyobb vállalkozás részesedése egyaránt 10-10 százalékponttal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
Ezek a kiterjedt országos hálózattal rendelkező nagyforgalmazók az alkatrészek esetében ennél még nagyobb arányban vesznek részt a piaci igények kielégítésében.
Továbbra is igaz, hogy a mezőgazdasági termelők az erőgépek beszerzésére fordították a mezőgazdasági gépberuházások összértékének 63 százalékát. A teljes értékesítésen belül a traktorok 32, a gabonakombájnok pedig 20 százalékos részarányt képviseltek.
Az év elején még tartott a lendület az agrárgéppiaconA korábban elnyert támogatások pörgették az első negyedévet. |
A mezőgéppiac legfontosabb szegmense a traktor. Ebből az első fél évben 595-tel kevesebb, 1355 kelt el. Közöttük a legnagyobb részarányt az 50 lóerő alatti, valamint a 101–140 lóerős kategória képviselte 19, illetve 23 százalékkal. A kis és közepes teljesítményű traktorok forgalma jelentősen visszaesett, a 260 lóerő fölötti traktorok értékesített mennyisége ugyanakkor, több mint 60 százalékkal nőtt.
Jelentősen bővült gabonakombájnok forgalma, az első fél évben 256 új arató-cséplő gép került a gazdaságokba 34,2 milliárd forint értékben, míg 2022 ugyanezen időszakában 220-at értékesítettek, 26,8 milliárd forintért. Érdekes, hogy a kombájnokhoz a tavalyi első félévihez képest kétszer annyi napraforgó-betakarító adaptert, 30-at adtak el. Kukoricabetakarító adapterekből az előző időszak szintjén maradt a kereslet, 28-at értékesítettek 576 millió forint értékben.
A mezőgazdasági munkagéppiacon ugyanakkor a kereslet visszaesését mérte az AKI.
Legnagyobb darabszámban a különböző talajművelő gépekre volt igény, melyekből 27 százalékkal 2030 darabra csökkent az értékesítés. A felmérés szerint az értékesített talajművelő gépek egyharmada volt hazai gyártású termék.
Ugyancsak jelentősen csökkent a kereslet a gyümölcs- és szőlőápolás gépei iránt. Ebben a gépcsoportban a kertészeti soralj- és tőközművelők voltak a legkeresettebbek. A vetőgépek közül a szemenkénti vetőgépekből értékesítették a legtöbbet, 332 darabot, ami 24 százalékkal maradt el a tavalyi első félévi forgalomtól. A növényvédő gépek iránti kereslet 17 százalékkal csökkent.
Az öntözőgépek forgalma is jelentősen elmaradt a tavaly első félévi eladásoktól: 3,3 milliárd forintért értékesítettek lineáris, körforgó rendszerű, csévélődobos és csepegtető öntözőberendezéseket, míg egy évvel korábban 4,9 milliárd forint értékben.
A mezőgazdasági célú szállítójárművek eladása 34 százalékkal esett vissza, pótkocsikból 32 százalékkal értékesítettek kevesebbet, összesen 407 darabot adtak el az egy évvel korábbi 598-cal szemben.
Aszály ide vagy oda, csak minimális terület öntözhetőAz évtized végére kellene több mint triplájára emelni az öntözött területek nagyságát. |
