Az agrárium megújulásában a hazai mezőgépgyártás is kulcsszerepet játszik, akkor is, ha termékeinek 80 százaléka exportpiacokon talál vevőre – mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Mezőgépgyártók Országos Szövetségének (Megosz) szakmai napján. Az elmúlt két-három év ellátási zavarai, a munkaerőpiaci gondjai és a legutóbbi időszak finanszírozási gondjai ezt az ágazatot is sújtották, de nem ingatták meg, számait tekintve sziklaszilárd a helyzete – tette hozzá.
Fotó: Bánkúti Sándor / Mediaworks
A magyar mezőgazdaságban technológiai modernizáció zajlik, amit az államtitkár azzal támasztotta alá, hogy
mindenféle nyűg ellenére a magyar agrárium szereplői tavaly 680 milliárd forintot költöttek el beruházásokra,
mindezt pedig úgy, hogy a második fél évben már visszaesés mutatkozott. Az agrártárca szerepéről elmondta, hogy a 80 százalék költségvetési forrással finanszírozott Vidékfejlesztési program (VP) 2022-ben 226 milliárd forintot tett hozzá ezekhez a beruházásokhoz, ami – 50 százalékos támogatási intenzitással számolva – azt jelenti, hogy a VP-nek tavaly 452 milliárd forintnyi fejlesztésben volt szerepe, ami a teljes összeghez képest is kifejezetten jó arány.
Fontos mutató a magyar mezőgazdaság fejlődésének jellemzésére az egy hektárra jutó hozzáadott érték, amiben 2010 és 2022 között Magyarország érte el az ötödik legnagyobb növekedést az Európai Unióban – dimenzionálta az ágazat európai helyzetét. A termelékenység további növekedéséhez hozzájárul a következő években is, hogy az új mezőgazdasági gépek és eszközök értékesítése tavaly – igaz, részben az emelkedő árak miatt is – dinamikusan nőtt, és elérte a 385 milliárd forintot. Felértékelődtek bizonyos fejlesztési irányok, így az inputanyag-hatékonyság növelése, a környezeti változásokra való reakciókat segítő beruházások és a energiahatékonyság növelését célzó fejlesztések – részletezte.
A generációváltás és a támogatások is segítik az agrárdigitalizációtAz idén indult új agrártámogatási rendszerben hangsúlyos szerepet kap az agrárdigitalizációs technológiák beszerzésének és az ezek használatát segítő képzések támogatása. |
Az államtitkár beszélt néhány támogatási konstrukció konkrét eredményeiről is: ezek szerint a 2021-ben indított kertészeti üzem megújítása keretében több mint 2200 gazdálkodó korszerűsítette gépparkját, egyebek mellett 1500 munkagéppel, 500 talajművelő géppel és több mint 200, a szedésben segítő eszközzel. Hasonlóan széles spektrumú fejlesztésekhez kaptak támogatást az állattenyésztők, a növénytermesztők precíziós átállását segítő pályázat keretében pedig 2650 gazdaság szerelkezett fel összesen 6 ezer traktorral, 5200 munkagéppel és 1460 betakarítógéppel, illetve az azokhoz szükséges adapterekkel és vágóasztalokkal – sorolta. A gépbeszerzések ekkora nagyságrendjéből pedig szerinte az is következik, hogy nemcsak a kereskedők, hanem a gyártók forgalmának növekedésében is érezhetők ezek a fejlesztések.
Bár a gazdasági nehézségek miatt az elmúlt év második felétől sok gazdálkodó visszafogta beruházásait, a kifizetési adatokból az látszik, hogy az ezeken a pályázatokon nyertes termelők többsége végig tudja vinni gépbeszerzéseit.
Feldman Zsolt elmondta: bíznak benne, hogy a háború és a mostani nehéz gazdasági helyzet is enyhül, a most a likviditásuk megőrzésére koncentráló gazdálkodók pedig ismét előtérbe helyezik a fejlesztéseket. A jelenlegi uniós támogatási ciklus végéig, vagyis 2027-ig 1500 milliárd forint áll rendelkezésre beruházásokra, az új pályázatokat pedig 2021–2022-ben meghirdetett programok tapasztalatai alapján, annak a termékpálya-fejlesztéseket lehetővé tevő rendszer folytatásaként írják majd ki. Az idei év nem az új beruházási pályázatok kiírásáról szól, azok az idei év utolsó negyedév, illetve 2024 eleje előtt nem esedékesek.
Pénz és idő is van minderre, a jelenlegi gazdasági környezet nem is igényli a rohanást
– tette hozzá. Arra készülhetnek a gazdálkodók, hogy az új rendszerben felértékelődik a vertikális vagy horizontális integrációban való részvétel, a termelékenység növelésén túl pedig nagy erőfeszítéseket tesznek a piaci hatékonyság növelésére is.
Nagy a tudáshiány a mezőgazdaságban dolgozóknálA korábbi években jogos kritika volt az agrár-felsőoktatással szemben, hogy az oktatási és a kutatási tevékenység párhuzamosan folyik, kevés a találkozási pont – mondta a Megosz rendezvényén Gyuricza Csaba, a gödöllői székhelyű Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora. Ma viszont már nem indítanak k+f programot úgy, hogy amögött ne lenne konkrét gazdasági vagy társadalmi igény, a párhuzamosságokat pedig felszámolták. Sőt, oktatási programokat is csak úgy indítanak el, ha abban közvetlenül részt vesznek a vállalkozói szféra szereplői. Az oktatás, a kutatás és az innováció teljes termékpályák mentén, a fenntarthatóság szempontjainak figyelembevételével folyik. Mint elmondta, a tudás szerepe a rohamléptekben fejlődő technológiákat használó mezőgazdaságban is egyre fontosabb, ezért is kell változtatni azon, hogy a mezőgazdaságban dolgozók csupán 10-11 százaléka rendelkezik szakirányú közép vagy felsőfokú végzettséggel. |
