Pénz -- rendcsinálás után

A Világgazdaság megbízásából a Szonda Ipsos munkatársai által január közepén végzett kutatásból az derül ki, hogy Mikola István népegészségügyi offenzívára vonatkozó tervét támogatják az állampolgárok. Az egészségügyi miniszter munkatársunknak kifejtette: az ezzel kapcsolatos program február 26-ára elkészül, s reménye szerint a jövő hónap elején kerül a kormány elé. Elsőként három fontos feladatot határoznak meg, amelyekkel a lakosságot leginkább veszélyeztető betegségek megelőzését szolgálják. Ezek között van a népességet leginkább érintő keringési, a daganatos kórok és a stroke (agyérbetegségek) növekedési ütemének a csökkentése. A megkérdezettek szerint a második legfontosabb feladat a kórházak fejlesztése lenne. Mikola ezzel kapcsolatban kifejtette: nem híve az extenzív fejlesztéseknek. Nem tartható tovább ugyanis, hogy miközben például az alapradiológiai röntgenpark -- amely a lakosság széles körű tüdőszűrésére lenne hivatott -- elavult, a legmodernebb komputeres tomográfok, a mágneses elven működő diagosztikai berendések elárasztották a kórházakat. Azzal sem tud egyetérteni, hogy további mentőállomásokat létesítsenek, amikor a mentőautók jelentős része 600 ezer kilométert futott már, s csaknem szétesik. A pénzt oda kívánja juttatni, ahol a meglévő kapacitások minőségi javítását lehet és a betegellátás szempontjából szükséges is elérni.
A közvélemény-kutatás során kiderült, hogy a megkérdezettek közel 50 százaléka követte nyomon a minisztercserét. (Bővebb információk az Egészségügy oldalon közölt kutatási eredményekből nyerhetők.) Mikola megelégedéssel nyugtázta, hogy az állampolgárok igénye az egészségügyi reformot illetően a lényeges kérdésekben harmonizál az általa is rangsorolt feladatokkal.
Érdeklődésünkre elmondta, hogy a nagy kinyilatkoztatások helyett határidőre elvégzendő konkrét cselekvési programokat határoz meg a szaktárca. Ezek között van például a táplálkozási szokások megváltoztatása, a zöldségek, a zsírszegény élelmiszerek elterjesztése. Tervet készítettek a dohányzás visszaszorítására, amit segít a tavaly elfogadott törvény is. Fő gond e tekintetben a végrehajtásban van, mondta a miniszter, aki elképzelhetőnek tartja, hogy visszatérnek a termékdíjügy kérdésére. A szaktárca első embere számára elfogadhatatlan, hogy a számos betegség kialakulásában vezető kórokként számon tartott dohányzás termék-előállítói, azaz a multinacionális ipar hatalmas profitjából ne részesüljön a gyógyítóágazat. Ezért párbeszédre törekszik a cégekkel, s mint mondta: nem biztos, hogy a dohányzás okozta károkra hivatkozó nagy perek jelentik a megoldást.
Kiemelte még a betegségek megelőzésében az alkoholfogyasztás visszaszorításának a fontosságát. Emlékeztetni szeretnénk az új miniszter egyik első megnyilvánulására, amikor is kiderült, hogy egy híres szőlőhegyen van pincéje, s nem veti meg a jó bort. Ám a mértéktelen alkoholfogyasztást igen, ami súlyos szociális probléma is.
Kérdésünkre, miért gondolja, hogy az évtizede meghirdetett egészségmegőrző program -- Mikola István népegészségügyi offenzívája az akkori országos tiszti főorvos, Kertai Pál professzor téziseire épül -- most fog sikerrel járni, azt válaszolta: a Világgazdaság kutatása is mutatja, a lakosságban megérett az igény az egészségesebb életvitelre. Emellett azonban a tárca "földhözragadt" programjának megvalósítása időpontokat és meghatározott százalékokat ír elő a népesség elvárható egészségjavulására. A programot egyébként a meglévő megbetegedési és halálozási mutatók alapján készítették, s a nemzetközi gyakorlat mutatja: ha komolyan és szisztematikusan látnak a megvalósításához, annak meglesz az eredménye.
Mikola István a megkérdezettek által fontosnak tartott alacsony gyógyszerárakkal kapcsolatban azt mondta: már megkezdték a tárgyalások stratégiájának előkészítését, amelyet a cégekkel folytatnak majd. Megtudtuk, hogy a társadalombiztosítási támogatást nem élvező gyógyszerek új árát s az új termékek listáját kihirdette, s márciustól változhatnak az árak. Kivételt képez a fekvő betegeket ellátó intézetekben használt 306 medicina, ezek ára júliustól változhat. Megkezdték az újratárgyalásokat a gyártókkal, a megállapodás alapjai megvannak, mondta, s tervei szerint júniusban kihirdetheti a készítmények új árát, hogy a patikáknak legyen idejük azok július 1-jétől történő bevezetésére. Ezután mindig év közepén változik majd a medicinák ára. "A gyógyszergyártók is várakoznak, s ezt pozitívnak érzem. Nincs abban semmi különös, hogy ők a saját, én pedig az ágazat érdekeit képviselem e tekintetben" -- jelentette ki a miniszter.
Kényes kérdés az egészségügyben dolgozók alacsony bére, ami bizonyára összefügg a hálapénzzel. Azonban ez utóbbit nem lehet adminisztratív eszközökkel megszüntetni, ez csak hosszabb távon lehetséges. Mikola István a mellett, hogy tisztában van a rossz bérhelyzettel, elmondta: az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületével és a Magyar Kórházszövetséggel olyan, az intézmények menedzsmentje számára készülő javaslaton dolgoznak, ami az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP) kapott működési bevételek optimális felhasználását célozza. Maga azt tapasztalta, hogy nagyon differenciált a kép. Például Békéscsabán 25,4 százalék volt az átlagos béremelés, persze ott az alapok sem voltak rosszak. Vannak azonban rossz helyzetű kórházak, ahol érthető a feszültség, állítja a miniszter. De azt tapasztalja, hogy a minimálbér 40 ezer forintra emelésének a nehezebb helyzetben lévő intézményekben is örülnek, s a magasabb fizetést jelentő bértáblabeállásnak is, a baj csak az, hogy emiatt "összecsúsznak" a jövedelmek, s nincs tartalék az elvégzett munka minőségének és fontosságának elismerésére. A miniszter megismételte: van remény arra, hogy a kormány az idén 10 milliárd forintot juttat az ágazatnak, ehhez azonban először rendbe kell tenni az intézmények gazdálkodását. Most már nem csak mondani szükséges, de meg is kell szüntetni a párhuzamos feladatokat a kórházakban, nem engedhető meg az a luxus, hogy egyazon orvosi egyetemen három ugyanolyan profilú klinika működjön, s hogy két, ugyanazt a feladatot ellátó kiszolgálóegységet tartsanak fönn. Ha a kórházi menedzsment nem a saját intézetében néz körül először, s teszi racionálissá a gyógyítás folyamatát, bajba kerülhet a kórház. Mint mondja: most azért járja keresztül-kasul az ország gyógyintézményeit, hogy az apró dolgokra hívja föl a figyelmet. "Ha ezeket nem tudjuk megcsinálni, elvesztünk. Jó gazdának kell lenni, különben kimegy a pénz alólunk" -- jelentette ki Mikola István.