Világszenzáció Szegeden, úszó erőművet adtak át – jégkásával hasznosítják a megtermelt energiát, mindent megváltoztathat az új technológia
Szegeden új szintre lépett a zöldenergia: az ELI ALPS kutatóközpontban elkészült az ország egyik első úszó naperőműve. A beruházás révén az intézet energiaigényének már 35 százalékát megújuló forrásból fedezik – ez rövidesen akár az 50 százalékot is elérheti – írta a Magyar Építők.
Úszó naperőmű: a zöldátállás meglepő kulcsa
A szegedi ELI ALPS lézeres kutatóközpont területén átadták az ország egyik legmodernebb naperőműparkját, amelyben a hagyományos napelemek mellett úszó rendszert is kialakítottak. A kétmilliárd forintos fejlesztés során 13 460 darab, nagy hatásfokú, kétoldalas napelemet telepítettek – ezek a parkoló fölött, fix tartószerkezeten és a központ melletti záportározón is helyet kaptak.
A komplexum összteljesítménye meghaladja az 5 megavolt-ampert, ebből 0,19 megavolt-amper az úszó egységé. Az ELI ALPS ezzel a világ egyik legzöldebb tudományos nagyberendezésévé vált – hangsúlyozta az átadón Szabó Gábor akadémikus, az intézet ügyvezetője.
Jelenleg az energiaigény 35 százalékát fedezik megújuló forrásból, de a cél az 50 százalék elérése. Ennek kulcsa az energiatárolás: a kutatóintézet jégkásás hőtároló rendszert tesztel, amely a napközben megtermelt energia egy részét „jég formájában” őrzi meg az éjszakai hűtéshez.
Ha a kísérlet beválik, száz köbméternyi tároló biztosíthatja majd az éjszakai energiaigényt akár hajnalig.
A fejlesztés fontosságát az energiaügyi miniszter is kiemelte. Lantos Csaba elmondta: a kormány eddig 25 milliárd forinttal támogatta az ELI ALPS és a szegedi Science Park infrastruktúráját, és bízik a folytatásban. Mint fogalmazott, Magyarország energiapolitikájának két pillére a nukleáris energia és a megújulók – a nap, a szél, a geotermia és a biomassza.
A miniszter emlékeztetett: ma már 8200 megawattnyi naperőművi kapacitás működik az országban, és nyáron több napon át áramtöbbletet termelünk. Idén 15 napon Magyarország nettó áramexportőr volt, ugyanakkor 340 órán át nulla vagy negatív volt az áram ára – ez is mutatja, mekkora szükség van energiatárolási fejlesztésekre.
Lantos hozzátette, 15 év után újra lehetőség nyílik szélerőművek építésére, ami kiegészítheti a napelemes rendszereket, a magyar geotermikus és biomassza-potenciál pedig további tartalékokat kínál. A szegedi beruházás így nemcsak technológiai bravúr, hanem jelképe is annak, merre halad Magyarország: a tudomány és az energia jövője a napfényen és az innováción alapul.
Úszó napelemes szigetekkel zöldülhet Magyarország
Parlagon hevernek a magyar víztározók, miközben hektáronként 1,5 millió kilowattóra zöldenergiát termelhetnénk. Érdekesség, hogy az úszó felületek tetejére szerelt napelemeket a víz hűti is, és minden egy Celsius-foknyi hűtés legalább 0,5 százalékkal magasabb hatásfokot eredményezhet, mint a földre vagy a tetőre telepített napelemek esetében.
Ajánlott videók
Egy tanún múlhat Zelenszkij totális bukása: már Kijevben is látják, hogy nagy a baj, a brüsszeli haragtól rettegnek
