Az itthoni külföldi érdekeltségű vállalatoknál gyökeret vertek a korszerű bérezési rendszerek. A javadalmazást e cégek a vezetés egyik eszközének tekintik és ekként is alkalmazzák. E munkahelyeken a magyar átlagkereset mintegy máfélszeresét fizetik ki munkavállalóiknak - állapítja meg a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara és a Kienbaum bérezési tanácsadó társaság közös tanulmányában.

A fizetések tavaly átlagosan tizenöt százalékkal nőttek a külföldi érdekeltségű vállalatoknál, az idén pedig mintegy tízszázalékos emelkedést várnak e vállalati körben. A béremelkedés dinamikája így átlagosan 3-4 százalékkal haladja meg az inflációt. Ez mértéktartó eredmény és nem veszélyezteti a gazdasági fejlődést.

Vagyis minden rendben van? Sajnos, nem: a bérköltség emelkedése meghaladja a várt mértéket, ami komoly veszélyforrást és terhet jelent a külhoni érdekeltségű vállalatoknak - figyelmeztetnek az elemzők. Ez a költségtényező a nemzetközi adatokkal - és különösen a környező országok mutatóival - összehasonlítva érzékelhetően hátrányos helyzetbe hozhatja Magyarországot. A magyar államnak csökkentenie kell a vállalatok járulékterheit - szögezik le a szerzők.

A további hazai beruházásokat másodsorban már a szakemberhiány is gátolja, aminek több oka is van. Miközben a magasan kvalifikált területeken gyakorlatilag százszázalékos a foglalkoztatottságm és a vállalatok szakemberigénye folyamatosan nő, addig az elégtelenül vagy ma rossznak számító szakmára képzettek körében magas a munkanélküliség.

A mizériáért a magyarországi szakképzés, továbbképzés rendszere és gyakorlata okolható, amelyeknél figyelmen kívül hagyják a vállalatok érdekeit - vélik a tanulmány összeállítói. Itthon általában az egyetemi jellegű s nem a szakmunkásépzést részesítik előnyben. Igaz, maguk az érintett vállalatok sokféle módon próbálják továbbképezni dolgozóikat, de ez egyátalán nem oldja meg a problémát.

A tanulmány szerint a döntéshozók a közelmúltban mulasztották el az irányváltás lehetőségét. A röviddel 2001 karácsonya előtt elfogadott felnőttképzési törvény nem veszi figyelembe a gazdaság valós igényeit. Így a jövőben Magyarország egyik "hagyományos" erőssége kerülhet veszélybe.

Az elmarasztaló jellegű megjegyzések ellenére a külföldi érdekeltségű magyarországi vállalatok többsége többé-kevésbé elégedett saját gazdasági helyzetével. Kritikai megjegyzéseik oka, hogy szeretnének a jövőben is sikeresen működni itthon, ami az egész gazdaság hasznára válhat - olvasható a kamara és a Kienbaum közös tanulmányában.

Binder István