BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Magas járulékköltség, kevés szakember

Magyarországon a bérköltség változatlanul magas a környező országokéhoz viszonyítva, ami kárára válhat az ország versenyképességének. Megfelelő képzési rendszer híján drámai méreteket ölt a szakképzett munkaerő hiánya. Pozitív viszont, hogy a bérek mértéktartóan nőnek és alacsony a munkanélküliség is - vélik a Magyarországon dolgozó külföldi cégek egy friss elemzés szerint.

Az itthoni külföldi érdekeltségű vállalatoknál gyökeret vertek a korszerű bérezési rendszerek. A javadalmazást e cégek a vezetés egyik eszközének tekintik és ekként is alkalmazzák. E munkahelyeken a magyar átlagkereset mintegy máfélszeresét fizetik ki munkavállalóiknak - állapítja meg a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara és a Kienbaum bérezési tanácsadó társaság közös tanulmányában.

A fizetések tavaly átlagosan tizenöt százalékkal nőttek a külföldi érdekeltségű vállalatoknál, az idén pedig mintegy tízszázalékos emelkedést várnak e vállalati körben. A béremelkedés dinamikája így átlagosan 3-4 százalékkal haladja meg az inflációt. Ez mértéktartó eredmény és nem veszélyezteti a gazdasági fejlődést.

Vagyis minden rendben van? Sajnos, nem: a bérköltség emelkedése meghaladja a várt mértéket, ami komoly veszélyforrást és terhet jelent a külhoni érdekeltségű vállalatoknak - figyelmeztetnek az elemzők. Ez a költségtényező a nemzetközi adatokkal - és különösen a környező országok mutatóival - összehasonlítva érzékelhetően hátrányos helyzetbe hozhatja Magyarországot. A magyar államnak csökkentenie kell a vállalatok járulékterheit - szögezik le a szerzők.

A további hazai beruházásokat másodsorban már a szakemberhiány is gátolja, aminek több oka is van. Miközben a magasan kvalifikált területeken gyakorlatilag százszázalékos a foglalkoztatottságm és a vállalatok szakemberigénye folyamatosan nő, addig az elégtelenül vagy ma rossznak számító szakmára képzettek körében magas a munkanélküliség.

A mizériáért a magyarországi szakképzés, továbbképzés rendszere és gyakorlata okolható, amelyeknél figyelmen kívül hagyják a vállalatok érdekeit - vélik a tanulmány összeállítói. Itthon általában az egyetemi jellegű s nem a szakmunkásépzést részesítik előnyben. Igaz, maguk az érintett vállalatok sokféle módon próbálják továbbképezni dolgozóikat, de ez egyátalán nem oldja meg a problémát.

A tanulmány szerint a döntéshozók a közelmúltban mulasztották el az irányváltás lehetőségét. A röviddel 2001 karácsonya előtt elfogadott felnőttképzési törvény nem veszi figyelembe a gazdaság valós igényeit. Így a jövőben Magyarország egyik "hagyományos" erőssége kerülhet veszélybe.

Az elmarasztaló jellegű megjegyzések ellenére a külföldi érdekeltségű magyarországi vállalatok többsége többé-kevésbé elégedett saját gazdasági helyzetével. Kritikai megjegyzéseik oka, hogy szeretnének a jövőben is sikeresen működni itthon, ami az egész gazdaság hasznára válhat - olvasható a kamara és a Kienbaum közös tanulmányában.

Binder István

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.