Karcsúsítás a Vértesi Erőműnél
A következő években egyebek között lakat kerül a bánhidai és a tatabányai egységre. A Bánhidai Erőművet legkésőbb 2004 végéig állítják le. A tatabányai fűtőerőmű üzemelése 2020-ig szól, ám itt is változások lesznek, mivel a szén, illetve pakura hasznosítása helyett áttérnek a földgáztüzelésre.
A részvénytársaság középtávú terveiben a hatékonyság növelésére, valamint környezetvédelmi technológia bevezetésére törekszik. Ebben kulcsfontosságú szerepet kap az úgynevezett retrofit, azaz füstgáz-kéntelenítő berendezés megépítésére.
A mintegy húszmilliárd forintos bányászati és környezetvédelmi beruházás lehetővé teszi, hogy a cég további tíz esztendőre - 2014-ig - folytathassa a villamos energia termelését, és biztosítja Oroszlány hőellátását.
A Vértesi Erőmű Részvénytársaságnál az ÁPV Rt. kezdeményezésére, az MVM Rt. támogatásával a múlt hét végén leváltották tisztségéből Takács Károly vezérigazgatót, visszahívták igazgatósági beosztásából Hornyák Istvánt, Szentai Györgyöt és Szalai Jánost. A cég élén ezután Vas László látja el a vezetői feladatokat. Az okleveles bányaművelő mérnök 1997 áprilisától 1998 decemberéig betöltötte már a tisztséget. A megbízott vezérigazgató 1970 óta dolgozik az ágazatban. Ekkor kezdett a Tatabányai Bányák Vállalatnál. Volt gyakorló mérnök, bányaművelési csoportvezető, főmérnök, műszaki vezérigazgató-helyettes és vezérigazgató, a Bányászati Egyesülés igazgatótanácsának elnöke, majd a Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ igazgatója.
A részvénytársaság az észak-dunántúli régió legnagyobb energetikai bázisa, az erőmű-bánya fejlesztésén keresztül meghatározó szerepe van a környék gazdaságában. A termelési eredmények kedvezőek. Három erőműve 373,4 MW beépített teljesítményű. A márkushegyi aknaüzem az ország legnagyobb bányája jelentős tartalékkal, művelésbe vonható és gazdaságosan kitermelhető szénvagyonnal.
