Várhatóan 2004 első fél évében kiírásra kerülhetnek az első pályázatok, amelyek kivitelezését az Európai Unió strukturális alapjainak támogatásával finanszíroznák. A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) bemutatásával párhuzamosan néhány héten belül a terv megvalósítását részletesen lebontó operatív programok tervezeteit is megküldik Brüsszelnek, amely alapján az uniós döntéshozók meghatározhatják, hogy a strukturális alapokból mekkora összeget különítsenek el Magyarország részére környezetvédelmi fejlesztésekre a tagság első évére. Ennek érdekében az unió illetékesei várhatóan májusban egy részletes kifejtést is kérnek a magyar szervektől, s erre támaszkodva nyárra a végleges közösségi támogatási keret dokumentuma is elkészülhet. Ez már az EU konkrét kötelezettségvállalását is tartalmazni fogja, s a tervek szerint a további kiegészítő dokumentumok elkészítését követően, 2004 első hónapjaiban a támogatásért folyamodó hazai jelentkezők pályáztatása is megkezdődhet.

A támogatási területeket az NFT öt operatív programja tartalmazza, amelyek közül az első fedi le a környezetvédelmet. Mint Nemes Csaba, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetője elmondta: az infrastruktúrát és a környezetvédelmet prioritásként kezelő operatív program az utóbbi kapcsán négy kiemelt területet határoz meg: a települési környezet, a környezetbiztonság és a természetvédelem fejlesztését, valamint a környezetbarát energiaforrások felhasználásának terjesztését. A négy terület további feladatokra van lebontva: a települési környezet fejlesztéséhez tartozik a lakossági hulladékok kezelése, a szennyvízelvezetés és -tisztítás megoldása, az ivóvízminőség biztosítása, valamint a levegő- és zajvédelem. Magyarország egyebek között vállalta, hogy a 15 ezer lakos feletti településeken 2010-ig megoldja a szennyvíz-elvezetési és

-tisztítási problémákat, a nem megfelelően kialakított települési hulladéklerakókat 2009-re felszámolja, s helyettük mintegy 100 komplex regionális hulladékkezelő rendszert hoz létre, továbbá 2005-re a lakosság 40 százalékát bevonja a szelektív hulladékgyűjtésbe. A környezetbiztonság az országos környezeti kármentesítési programra és a vizekben történő kártétel elleni védekezésre, ezen belül az árvízvédelemre és a Vásárhelyi-tervre terjed ki. A természetvédelmi tervek elsősorban a Natura 2000 hálózat magyarországi fejlesztésére vonatkoznak, míg a környezetbarát energiaforrások kapcsán a megújuló energiaforrások felhasználási arányának 12 százalékra növelését tűzték ki célul 2010-re.

Az NFT az EU strukturális alapjaiból származó támogatások felhasználását célozza, ezért a feladatok között konkrétan meg kellett határozni, hogy melyek megvalósítása történhet az unió kohéziós alapjának támogatásából, s melyeké a strukturális alapok finanszírozásával. Az unió 2004 és 2006 között a strukturális és kohéziós alapjaiból - a kötelező hazai társfinanszírozással kiegészítve - 1200-1500 milliárd forint értékű fejlesztéshez járul hozzá Magyarországon. Ezen belül Brüsszel a környezetvédelem területére a KVM vezetőinek tájékoztatása szerint a kohéziós alapból 480 millió, míg a strukturális alapokból - ezen belül az EU regionális fejlesztési alapjából - 120-130 millió eurót biztosít Magyarországnak 2006-ig, s ehhez jön még az agrár-környezetvédelmi programokra igényelhető támogatás. A kohéziós alap forrásaiból Magyarország 132 millió eurót már lekötött az ISPA-pályázatok keretében, s a tervek szerint a 180 millióba kerülő csepeli szennyvíztisztító költségeit is részben a kohéziós alapból biztosítanák, így ebből 2004 és 2006 között évente 50-60 millió eurót lehet még lekötni. Szakértők szerint a megítélt támogatások nagyjából felét fizethetik ki ténylegesen 2006 végéig.

A kohéziós és a strukturális alapok felhasználása lényegesen különbözik egymástól. A kohéziós alapnál a támogatható projektek alsó összeghatára 10 millió euró, ezért ebből a kifejezetten nagy értékű beruházásokhoz, elsősorban regionális lakossági hulladékkezelő rendszerek, valamint szennyvíztisztító és -elvezető rendszerek építésére, továbbá ivóvízvédelmi intézkedésekre lehet támogatásokat igényelni. A pályáztatási rendszer az ISPA előcsatlakozási működéséhez hasonló: a dotációkról mindig Brüsszelben születik döntés, ezért a hazai pályázóknak - ezek többnyire önkormányzati társulások - teljesen előkészített beruházási terveket kell benyújtani. Ezzel szemben a strukturális alapoknál nincs alsó összeghatár, így innen akár egészen kis összegű programok támogatása is lehetséges, bár ez többnyire nem a környezetvédelem területére jellemző. A környezetvédelmet lefedő operatív program irányító hatóságai írnak majd ki pályázatokat az NFT-ben meghatározott célok megvalósításához. Tehát a konkrét projektek támogatásáról már a magyar hatóságok fognak dönteni. A kifizetés utófinanszírozási formában történik, azaz az unió projektenként, a kivitelezési munkálatok megkezdését követően utalja ki a magyar hatóságok által megítélt - legfeljebb 75 százalékos - támogatási részt. Ez teszi lehetővé azt is, hogy a pályáztatások már a tényleges csatlakozást megelőzően megkezdődjenek, mivel a pénzeket így is csak ezt követően fizetik ki. A hazai önrészt költségvetési támogatásból, valamint önkormányzati és magánforrásból egyaránt biztosítani lehet.

Az NFT-ben meghatározott célkitűzések megvalósítását segíti majd a készülőfélben lévő második Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) is. A 2003 és 2008 között megvalósítandó legfontosabb környezetvédelmi célkitűzéseket összefoglaló terv kilenc akcióprogramja keretében részletesen lebontja az NFT-ben meghatározott célokat. Másrészt a fejlesztésekhez szükséges hazai források biztosítása érdekében évente részletes végrehajtási terveket készítenek, amelyek konkrét menetrendjéről a kormány az azelőtti év szeptember végéig mindig döntést hozna annak érdekében, hogy az érintett szervezetek költségvetési terveik elkészítése során vegyék számításba a környezetvédelmi célok forrásigényét.