Energikus piacnyitási tervek

A piacnyitás gyorsítását illetően, különösen kezdetben, élénk viták folytak. Az uniós tagországok egyébként is eltérő utat választottak az energiaszektor megnyitását illetően. A németek például egy lépésben, teljes mértékben felszabadították az árampiacot. Igaz, ez olyan mértékű árversenyt robbantott ki, hogy a vezető cégek csak másfél-két év elteltével tudták normalizálni áraikat. Azok szép lassan visszarendeződtek, és az eredetinél alacsonyabb, de a piacnyitáskor tapasztaltaknál magasabb szinten stabilizálódtak. Sokan a kelet-európai országokban is a német piacnyitáskor megfigyelt tetemes áreséssel igyekeztek kedvet csinálni a piacnyitáshoz. A franciák viszont igyekeztek lassítani a folyamatot. Szakértők szerint az új direktíva és a piacnyitás felgyorsításának egyik oka éppen az, hogy Franciaországban mind ez idáig alapvetően állami ellenőrzés és védelem alatt áll a gáz- és a villamosipar, miközben a Gaz de France és az Electricité de France is erőteljesen terjeszkedik a kontinensen. Ez több vitára okot adott, és voltak, akik úgy vélték, amennyiben nem változnak meg az uniós irányelvek, a gall energiaipar nem fog megnyílni.

Az Európai Unió 15 tagországának energetikai miniszterei tavaly november 25-i értekezletükön már egyetértésre jutottak az áram- és a földgázpiacnak a vállalati körben 2004 júliusától történő, illetve három évre rá a fogyasztói körben történő teljes megnyitása ügyében. Franciaország tartott ki amellett, hogy a piacot a magánfogyasztók felé csak késéssel liberalizálják, szemben az Európai Bizottság kezdeti álláspontjával, amely 2005-öt javasolta a magánfogyasztói piac liberalizálása éveként.

Drucker György, az Ipari Energiafogyasztók Fórumának (IEF) főtitkára a Világgazdaság érdeklődésére elmondta: miután kezdettől fogva részt vettek az új direktíva előkészítésében, számukra mindig is nyilvánvaló volt, hogy a közösség alapvetően elkötelezett a piacnyitás mint az egységes uniós energiapiac kialakításának meghatározó lépése mellett. Egyelőre ugyanis csak kisebb, nemzeti piacok jöttek létre, de többek között a nemzetközi átviteli tarifák körüli viták, illetve a kölcsönösség elvének alkalmazásával kapcsolatos értelmezési problémák miatt még nem alakult ki egységes uniós piac. Az IEF főtitkára hozzátette, a strasbourgi döntés jelzi, a magyar energiapiaci szabályozás átalakításakor figyelembe kellett volna vagy kellene venni az uniós irányelvek tervezetét. A direktíva ugyanis nem azt mondja ki, hogy 2004. július 1-jétől kell a vezetékes energiahordozók piacát megnyitni a nem lakossági fogyasztók előtt, hanem addig teljesíteni kell ezt a feltételt. Mint ismert, az árampiac megnyitása Magyarországon az idén január 1-jével elkezdődött, a legnagyobb ipari fogyasztók kaptak lehetőséget, hogy elhagyják a közüzemi piacot. A gázpiac megnyitását pedig 2004. január 1-jétől tervezi a kormány. (HR)