Feszültségek az áramtermelésben

A nemzetközi árampiacon, a liberalizációval együtt járó alacsony nagykereskedelmi árak eredményeként, bizonyos régiókban már jelenleg is komoly erőművi kapacitáshiány mutatkozik, ami, figyelembe véve az igények várható növekedését, ellátási gondokat eredményezhet Az egységes európai rendszer tagjaként ez Magyarországot is érintheti.

Az európaihoz hasonlóan a magyar erőműpark nagyobb része is öreg. Sok az elavult, rossz hatásfokú egység. Környezetvédelmi okokból 2004. december 31-ével egy sor régi szenes blokkot és több olajtüzelésű erőművet végleg le kell állítani, ezzel közel 1000 megawattnyi teljesítmény esik ki, amit korszerű gázturbinás egységekkel csak részben pótoltak - közölte a Világgazdaság érdeklődésére Gerse Károly.

A régióban meglévő szabad kapacitások garanciát jelentenek, hogy a magyar piac ellátása többletimporttal biztosítható, hosszabb távon azonban elkerülhetetlen a hazai erőműpark bővítése, megújítása. A régi, elavult és rossz hatásfokú erőművek selejtezésével kialakuló erőművi kapacitáshiány az évtized végére elérheti a 750-100 megawattot - közölte Gerse Károly. A hiány kialakulását némiképp késlelteti, hogy tavaly és ez évben összesen mintegy 250 megawattnyi gázmotoros kombinált ciklusú - a villamos energia mellett hőenergiát is termelő - egység lépett, illetve lép be a rendszerbe. Az ilyen kisebb erőművek építése tovább folytatódik. A majdani kapacitáshiány mértékét egyelőre nem lehet megbecsülni, ez alapvetően az igények alakulásától függ. Tombor Antal, a Magyar Villamosenergia Ipari Rendszerirányító Rt. (Mavir Rt.) elnök-vezérigazgatója érdeklődésünkre elmondta: az év végére készítik el a hosszú távú erőmű-fejlesztési koncepciót, amelynek alapja az igények következő 10-15 évben várható növekedésének becslése. A szakemberek szerint egyébként a paksi atomerőműnek hosszú távon sincs alternatívája a magyar rendszerben. A Mavir Rt. elnök-vezérigazgatója szerint Magyarországon tíz éven belül szükség lesz egy új erőműre. Tombor Antal arra számít, hogy a földgáz súlya az áramtermelésben a jelenlegi 20 százalékról megduplázódik a következő években. Hoszszabb távon azonban egy importkőszénre alapozott fejlesztést valószínűsít.

Gerse Károly és Tombor Antal is egyetért abban, hogy legkésőbb 2004-2005-ben dönteni kell az ellátásbiztonság közép- és hosszú távú garantálásához szükséges fejlesztésekről, az erőműpark megújításáról és egy nagyobb új erőmű építéséről.

Gerse Károly elmondta, Oroszországban, illetve a szovjet utódállamokban számottevő kihasználatlan erőművi kapacitások vannak. Az unióba azonban csak olyan országokból lehet importálni, ahol azonos környezetvédelmi és biztonságtechnikai normákat teljesítenek, vagyis az orosz energiaiparban jelentős korszerűsítésekre lesz szükség, ha a földgáz- és a kőolajkivitel mellett az áramexportot is növelni kívánják. Az MVM Rt. mint hálózatüzemeltető és minden magyarországi nagykereskedő számára a kelet-nyugati tranzit természetesen jó üzleti lehetőséget jelenthet, ehhez részben rendelkezésre áll egy jelenleg üzemen kívüli, 750 kilovoltos ukrán távvezetéki kapcsolat.