A versenyképességet rontja az energiaadó

A villamos energia esetében 1-3, a földgáz esetében 4-6 százalékos költségnövekedést eredményezhet az ipari energiafogyasztók számára a 2004. ja-nuár 1-jétől tervezett energiaadó bevezetése - közölte érdeklődésünkre Drucker György, az Ipari Energiafogyasztók Fórumának (IEF) főtitkára. Az energiaadó intézményének a pénzügyi és a gazdasági tárca által elkészített tervezetét egyelőre ugyan csak szűk körben ismertették, az előzetes információk alapján azonban szakmai körökben úgy vélik, számos pontja vitatható, illetve elfogadhatatlan az érintettek számára. Drucker György jelezte, tisztában vannak vele, hogy Magyarország uniós csatlakozásával összefüggésben jogharmonizációs feladatot jelent az energiaadó intézményének bevezetése. Azt viszont nem értik, miért kell hónapokkal a május 1-jei csatlakozásunk előtt, és az unióban jellemzőnél nagyobb mértékű közteherként bevezetni az energiahordozók után fizetendő adót. Az IEF főtitkára elmondta, hogy Brüsszelben szeretnék egységesíteni az általában környezetvédelmi, vagy energiahatékonysági feladatok finanszírozására szolgáló adó beszedésének és meghatározásának rendszerét. A magyar tervezet Drucker György szerint nagy vonalakban megfelel az uniós törekvéseknek, de több ponton is túllicitálja azt.

Az IEF nem érti, hogy miközben a magyar ipar versenyképességének javítására külön versenyképességi tanács alakul, a gyakorlatban a kormány miért hagyja figyelmen kívül a versenyképességet. A tervezet szerint ugyanis az energiaadó egyértelműen tovább rontaná az energiaigényes ágazatok versenyképességét.