Kis magyar golfológia

A golf kezdeteit titokzatos homály fedi. Több nemzet - így Franciaország, Olaszország, Hollandia - is magának próbálja vindikálni az elsőség jogát, ám egy biztos, a játék hivatalos szaknyelve, a kifejezések és a szabálykönyv mind Skóciából ered. Itt, St. Andrew-ban található a világ legrégebbi golfpályája is, amely 1754 óta létezik. A fáma szerint a golf már ötszáz évvel ezelőtt is annyira népszerű volt arrafele, hogy II. Jakab skót király kénytelen volt kijelenteni: "A rúglabda és a golfe pedig teljességgel nem kívánatosnak nyilváníttatik, és többé nem használtatik". A rendeletet 1491-ben IV. Jakab uralkodása alatt szükséges volt újra megerősíteni: "Rendeltetik pedig, hogy a Királyság semelyik helyén rúglabda, golfe vagy más efféle haszontalan játék ne folytassék, mert a Királyság virágzása és biztonsága ellen való." A szigorú szabályzat magyarázata pofonegyszerű: a labdarúgás és a golf miatt kezdtek ugyanis kiszorulni a rendszeres íjászgyakorlatok, amelyek pedig az idegeninvázió elleni védekezéshez voltak elengedhetetlenek. Ám milyen az élet, tíz évvel később maga IV. Jakab is elkezdett golfozni. Ettől kezdve már semmi sem állhatott e sport elterjedésének útjába, még a Csatorna, illetve majdan az óceán sem. Népszerű lett Európában, Amerikában és Japánban is. Ma a világon közel 60 millió (!!!) ember golfozik, 98 százalékuk amatőrként. Európában - beleértve Nagy-Britanniát, Írországot - összesen ötmillióan hódolnak ennek a szenvedélynek, a pályák száma pedig meghaladja a hatezret.

Magyarországon a golf ősbemutatójára 1902-ben a Lóversenypályán került sor, gróf Andrássy Géza NOB-tag szervezésében. Az első pályát Tátralomnicon építették, és itt rendezték meg az első versenyt is. Közel száz éve - 1911-ben - alakult meg Budapest Golf Club néven az első hazai szervezet, s megépült az első budapesti pálya is a Széchenyi-hegyen, mely fekvése és nehézségi foka alapján világhírűnek számított annak idején. (Csupán megjegyzésként, a szocializmus idejére a pálya eltűnt, míg az épület Vörös Csillag szállóként funkcionált a továbbiakban. Ma magántulajdonban van.) A húszas években a hazai golfélet óriási fejlődésen ment keresztül, olyannyira, hogy 1926 és 1936 között az európai golf életében már meghatározó szerepet játszott. A Lauber Dezső-Gyurkovich Béla-Kovács Jenő összetételű csapat Európában az egyik legjobbnak számított ekkor. Sőt, a női mezőnyben sem kellett szégyenkeznünk. Szlávy Béláné 1920 és 1944 között tizenkilenc magyar, öt osztrák és négy cseh bajnoki címet gyűjtött be, és 1926-ban a német bajnoki cím megnyerésével a világ ötödik legjobb női játékosának számított.

A golf 1952-től egész a hetvenes évekig nemkívánatos sportnak számított nálunk. Az áttörés dr. Gáti Ferencnek köszönhető, aki 1974-ben külföldi kiküldetéséből hazatérve belevetette magát a magyar golfélet újjászervezésébe. Öt évvel később megalapította a Kék Duna Golf Clubot, és elkezdte építeni a kisoroszi pályát. Az igazi fellendülés azonban csak a kilencvenes évektől indult be, ekkor majdhogynem évente nyitott egy-egy új pálya, illetve gyakorlópálya.

Magyarországon 1921 óta rendeznek hivatalos golfbajnokságokat. Májusban az OTP Bank Magyar Kupán, júniusban az Omega Magyar Amatőrbajnokságon, és a SUN Magyar és Nemzetközi Seniorbajnokságon, augusztusban a Porsche Magyar Amatőr Nyílt Golfbajnokságon, valamint az ötfordulós Magyar Klubcsapatbajnokságon mérhetik össze tudásukat a játékosok. A fiatalok pedig a tízfordulós Vodafone Junior Touron próbálhatják ki magukat. A hazai klubok egyébként évente már közel 130 versenyt szerveznek a sportág népszerűsítése érdekében, melyekhez olyan szponzorokat nyertek meg, mint például a Herend, a KPMG, a Mercedes vagy a Segafredo.