Európai űrprogram: Elon Musk lemosta az egészet, Európa megint lemarad az USA mögött
Veszni látszanak az Airbus, a Thales és a Leonardo reményei egy új európai űripari bajnok létrehozására. Nagyon úgy néz ki, hogy az európai űrprogram nem tudja behozni az amerikaiakkal szembeni lemaradást, Elon Musk SpaceX-e mindent visz.
Az európai repülőgépipari csoport és a francia, illetve olasz vállalatok közötti tárgyalások tavaly kezdődtek arról, hogy űripari tevékenységeiket – műholdgyártást, űrrendszereket és szolgáltatásokat – egy közösen birtokolt cégbe vonják össze. Egy nemrégiben készült francia parlamenti jelentés szerint a kombinált vállalat éves bevétele körülbelül 5 milliárd euró lenne.
Brüsszel szokás szerint húzza az időt
Több, az egyeztetésekhez közel álló forrás a Financial Timesnak elmondta: még ha idén meg is születik a megállapodás, a szabályozói és politikai ellenőrzések miatt a vállalatok összeolvadása valószínűleg nem indulhat el 2028 előtt.
Ha optimisták vagyunk, a fúzió gyorsabban is végbemehet, de ez nagyon összetett folyamat
– mondta egy, az egyeztetéseket ismerő személy.
A késedelem már csak azért is fájó, mert tervezett fúziót komoly figyelem övezi. Az űrtevékenység egyre fontosabb szerepet játszik a védelem terén, így szuverenitási kérdéseket is érint, emellett felvet versenyjogi, technológiai és munkaerőpiaci aggályokat is –
több mint 20 ezer munkahely sorsa foroghat kockán Franciaországban, Németországban, Olaszországban, az Egyesült Királyságban és más európai országokban.
A németek is fúrják a fúziót
A fúziót a németek is fúrják, ugyanis attól tartanak, hogy a Thales és az Airbus űripari üzletágainak egyesítése francia monopóliumhoz vezethet a kulcsfontosságú technológiák terén. Közben a májusban közzétett francia parlamenti jelentés arra szólította fel a politikusokat, hogy ellenezzék a fúziót, ha az Németországban erősebb versenytársakat eredményezne a kényszerű vagyoneladások révén. Az uniós versenyhatóság ugyanis előírhatja az érintetteknek, hogy ha piaci erőfölény kialakulásához vezet a fúzió, bizonyos érdekeltségektől meg kell válni. Ez könnyen a németek malmára hajthatja a vizet.
A fúziós terv egy olyan időszakban született, amikor az európai űripar igyekszik alkalmazkodni a műholdas kereslet forradalmi átalakulásához, amelyet az Elon Musk nevével fémjelzett SpaceX Starlink hálózatának gyors bővülése okozott. Az európai gyártók régóta a kereskedelmi és exportpiacokra támaszkodnak, hogy ellensúlyozzák a kormányzati kiadások elmaradását amerikai versenytársaikhoz képest. Egy iparági kutatócég, a Novaspace becslése szerint
- az EU 2023-ban körülbelül 13 milliárd dollárt költött űrtevékenységekre,
- az Egyesült Államok viszont 73 milliárdot.
Európai űrprogram: Musk behozhatatlan előnyre tett szert
Bár a három vállalat űripari üzletágai különféle műholdakat, rendszereket és eszközöket gyártanak kereskedelmi, civil és katonai célokra, mindannyian megszenvedték a hagyományos geostacionárius távközlési műholdak iránti kereslet drasztikus csökkenését. Ezek a műholdak ezer kilométerrel keringenek a Föld felett.
A geostacionárius műhold-üzemeltetők már eleve csökkenő igénnyel szembesültek az olyan szolgáltatások iránt, mint például a műholdas tévéműsorszórás. De ahogy Musk alacsony Föld körüli pályáról (LEO), legfeljebb kettőezer kilométer magasból biztosított nagy sebességű internetszolgáltatása elterjedt, a szolgáltatásaik iránti kereslet radikálisan csökkent.
A Starlink, amely mára több mint ötmillió ügyfelet szolgál ki, agresszívan terjeszkedik a légi közlekedési, tengeri és állami szektorokban is. Még Franciaország is vásárolt idén Starlink-terminálokat, hogy azokat a Chido ciklon után kommunikáció nélkül maradt mayotte-i lakosokhoz juttassa el. A piaci folyamatokat jól jelzi, hogy
tavaly mindössze négy kereskedelmi szerződést kötöttek geostacionárius műholdak fellövésére világszerte – ez húszéves mélypont. Ez a visszaesés különösen keményen sújtotta az európai űripart.
Fejleszteniük kéne, ehelyett veszteségesek és leépítenek
- Az Airbus 2023 óta több mint kétmilliárd eurós veszteséget könyvelt el rosszul teljesítő űrprojektek miatt, és tavaly kétezer munkahely megszüntetését jelentette be.
- A Thales Alenia Space (TAS) – amelyet 67 százalékban a Thales, 33 százalékban a Leonardo birtokol – az elmúlt két évben csaknem 1 300 munkahelyet számolt fel.
Musk csaknem megsemmisítette az európai űripart
– mondta Sash Tusa, az Agency Partners elemzője.
A helyzetet elemezve több vezető is úgy nyilatkozott a brit lapnak, hogy ilyen körülmények között három évet várni a fúzió megvalósítására túl hosszú idő – főleg miközben a SpaceX olyan ütemben fejleszt, amit nem tudnak követni.
