Európa nem tart a sötéttől
Az UCTE, azaz a nyugat-európai villamos energia rendszeregyesülés nem léptetett életbe semmilyen rendkívüli intézkedést a tavalyihoz hasonló, több országot is érintő üzemzavarok, hoszszadalmas áramkimaradások elkerülése érdekében - tudtuk meg Tombor Antaltól, a Magyar Villamosenergia Ipari Rendszerirányító Rt. elnök-vezérigazgatójától. A 2003. őszi olaszországi áramszünet tapasztalatainak összegzését követően azonban történtek bizonyos lépések a szabályozás módosítását illetően.
A szervezet előrejelzést sem készített a nyári fogyasztásra vonatkozóan, tehát nem lehet tudni, mely régiókban számítanak esetleg áramkimaradásra a rendszerirányítók. Az azonban ismert, hogy mely európai távvezeték-összeköttetések a leginkább terheltek, ilyen például Olaszország szinte valamennyi nemzetközi kapcsolata. Az is köztudott, hogy jelentősebb nemzetközi hálózatfejlesztési beruházások nem voltak az elmúlt években, így a kapacitásviszonyok is változatlanok.
A tavalyi olaszországi üzemzavar vizsgálatával megbízott UCTE ad hoc bizottság előzetes jelentése emlékeztet, hogy az elmúlt ötven évben a nemzeti alrendszerek közötti kölcsönös segítségnyújtás biztosítása érdekében fejlesztették a nemzetközi összeköttetéseket, ideértve a tartalékkapacitások közös használatát és bizonyos mértékig az energiaforrások használatának optimalizálását azáltal, hogy lehetővé váltak ezen rendszerek között az energiacserék. A piacnyitással együtt járó, nagy mennyiségű határkeresztező energiacserékkel eredetileg nem számoltak, ez arra
vezette a rendszerirányítókat, hogy a rendszert korlátaikhoz közel működtessék, már amenynyire azt a biztonsági kritériumok megengedik. A nyugat-európai rendszeregyesülés szakértői azonban megjegyzik, az elmúlt néhány évben folyamatosan fejlesztették a rendszerirányítók a meglévő infrastruktúra kapacitását számos olyan intézkedés bevezetésével, mint például számítógépes szabályozás és adatgyűjtés. Fázistoló transzformátorok, koordinációs mechanizmusok és a rendszerirányítók közötti elektronikus adatcserék igyekeztek javítani a működés biztonságát. A helyzetet bonyolítja, hogy a fizikai törvények miatt az esetleges feszültségforrások közelében lévő, közvetlenül nem érintett nemzeti hálózatok is megérzik az esetleges lengéseket.
Az előzetes jelentés szerint az olasz üzemzavart részben szabályozási, illetve a vezetéknyomvonal karbantartásának problémái okozták. Azt azonban még nem tudni, hogy a hétfői görögországi áramszünetnek mi, vagy mik voltak a pontos okai - mondta érdeklődésünkre Tombor Antal. Az egy hónappal az olimpia megnyitása előtt bekövetkezett üzemzavart különböző okokkal magyarázták, szóba került a lakossági klímaberendezések fogyasztása és egy erőmű hűtési problémái is. Kérdés, hogy az olimpia idején bírni fogja-e a görög hálózat és az erőművek a nyilvánvalóan megnövekvő terhelést. Nem tudni, hogy erre vonatkozóan végeztek volna teszteket, így élesben vizsgázik majd a görög hálózat.
